Main menu

Hol terjed az ágyi poloska Budapesten?

Minden mindennel összefügg?

Ez a kérdés utoljára  akkor merült fel bennünk, mikor a netet böngészve rábukkantunk egy rovarirtással foglalkozó cég oldalára ott is egy – a cég által regisztrált – ágyi poloska fertőzéseket bemutató térképre.

Rögtön felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon az ágyi poloskával fertőzött lakások területi megoszlása összefüggésben állhat-e a lakókörnyezet jellemzőivel, a beépítés jellegével, esetleg a jövedelmi viszonyokkal?

Hogy terjed az ágyi poloska?

Az ágyi poloska alapvetően kétféle módon terjed. A poloskával fertőzött használt holmik, bútorok beszerzésével, vagy poloskával fertőzött szálláshelyen saját ruháinkkal együtt kerülhetnek a lakásba az élősködők. Másik lehetséges forrás a közvetlen szomszédság, azaz pl. a társasház fertőzött lakásából a hézagok mentén terjedhet tovább a környező lakásokba.

Milyen környezetben terjed az ágyi poloska?

Beepites-Budapest-poloskaterkep

Az ismérvek alapján feltételezhető, hogy az ágyi poloska megjelenése valószínűbb azokban a lakóházakban amelyekre jellemző a:

  • panel/zárt tömbös beépítés
  • albérletek magas aránya
  • használt bútorok, holmik nagy száma
  • szegénység

A beépítés jellegét ábrázoló térképen jól látszik, hogy az ágyi poloska előfordulások száma valóban elsősorban a lakótelepek és a zárt beépítésű lakóövezetek problémája. A cég által regisztrált összes budapesti eset 86%-a lakótelepekhez vagy zárt beépítésű lakótömbökhöz köthető. A kertvárosi és zöldövezeti részeken is regisztráltak ugyan ágyi poloskát, de ezek az esetek mind elszigeteltek, mivel a tovább terjedést itt akadályozza a különálló beépítés.

Mitől függ a fertőzöttség mértéke?

Tény, hogy a lakótelepeken és a belvárosban a legnagyobb a lakássűrűség, tehát egy sűrűn lakott helyen az előfordulás esélye is magasabb, ezért megvizsgáltuk a poloska előfordulások számát a háztartásszám arányában, azaz mennyi poloska előfordulás jutott 1000 háztartásra.

Haztartasszam-Bp-poloskaterkep

A sötét kékkel színezett területeken magas a háztartásszám, mégsem regisztráltak ágyi poloskát. Ilyen összefüggő terület Buda belső, zárt beépítésű magja, valamint a pesti belváros. A bel-budai oldal legfertőzöttebb részei a főutakhoz köthetők: a Margit körút, Alkotás út és Attila út sok emeletes gangos lakóépületei a környék legnagyobb laksűrűségű ugyanakkor legleromlottabb állapotú házai. A pesti belső kerületekben az ágyi poloskák legnagyobb gócpontja a VIII. kerületben a Józsefvárosi lakótelep és tágabb környéke, a Nagykörútig bezárólag.

Vannak olyan egybefüggő területek, ahol a magas laksűrűség ellenére nem vagy csak elvétve regisztráltak ágyi poloskát. A lakótelepek közül a Gazdagréti és a Pók utcai lakótelep viszonylag érintetlen a cég adatai alapján. A budapesti lakótelepek ingatlan négyzetméterár alapján felállított rangsorában mindkét lakótelep előkelő helyen áll. A XIII. kerület belső részein és az V. kerületben is alacsony a fertőzöttség a magas laksűrűség ellenére, ugyanakkor az említett városrészek a pesti belváros jómódú környékei közé tartoznak.

Függ az anyagi helyzettől a fertőzöttség?

A jövedelmi helyzet a másik vizsgálható tényező, amiről úgy véljük, hogy kapcsolatban áll az ágyi poloskák elterjedésével.

Jovedelem-Budapest-belvaros-poloskaterkep

A jövedelmet és a poloskafertőzöttséget együtt ábrázolva szembetűnő, hogy az alacsonyabb jövedelmű környékeken jelentősen nagyobb a fertőzöttség mint a vele szomszédos magasabb státuszú, de ugyanolyan beépítettségű utcákban.

Jovedelem-Pest-eszak-poloskaterkep

A jelentős kockázati tényezőnek tartott használt bútorok, lakberendezési tárgyak, lomtalanításból begyűjtött holmik jellemzően inkább az alacsonyabb státuszú háztartásokra jellemző, ami azt valószínűsíti, hogy a szegényebb háztartásokban nagyobb eséllyel fordul elő az élősködő.

Következtetések, megkötések

Mivel csak egyetlen cég adatait dolgoztuk fel kísérleti jelleggel, ezért az ágyi poloska fertőzöttség valódi mértékét és területi megoszlását nem ismerjük, de feltételezhetjük, hogy területileg hasonló mintázattal rendelkezik. A beépítést és háztartásszámot vizsgálva azt láttuk, hogy az ágyi poloska sűrűsödések jellemzően a lakótelepekhez és a belvárosi zárt beépítésű övezetekhez köthető, ugyanakkor az is kiderült, hogy bizonyos városrészek sokkal erősebben fertőzöttek voltak, míg más ugyanolyan beépítésű területek érintetlenek maradtak.

A jövedelmi viszonyokat is a vizsgálatba vonva azt tapasztaltuk, hogy ezek az eltérések többnyire követik a jövedelem nagyság területi mintázatát, azaz a magasabb státuszú negyedekben ugyanolyan beépítés mellett kevesebb az ágyi poloska előfordulás, mint a szegényebb városrészeken.

Források

A térképek elkészítéséhez az Abatox Kft. által a saját weboldalukon publikált – poloska fertőzöttségi adatokat használtuk fel. a háttérelemzésekhez és a lakókörnyezeti jellemzők vizsgálatához a GeoIndeX rendszerébe tartozó 100×100 adatbázis beépítés jellegére valamint a jövedelmi viszonyokra vonatkozó mutatóit használtuk fel.

További elemzési térképek az 100×100 adatbázis felhasználásával »

 

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

A Sziget Fesztivál “népessége”

Ma zárult a Sziget fesztivál, ennek kapcsán készítettünk néhány térképet, hogy kicsit más szemszögből érzékeltessük mennyi is az a 440 ezer ember, aki  – a hírek szerint – egy hét alatt megfordult a Sziget fesztiválon.

Hány településen laknak összesen annyian, ahányan a Sziget fesztiválon jártak?

Nepesseg-440ezer-Szigetfesztival

 

Ha a teljes lakónépességet vesszük alapul, akkor a térkép megmutatja, hogy mekkora területen lakik az a 440 ezer fős embertömeg, akik idén ellátogattak a Sziget fesztiválra.
  • a kékkel színezett települések teljes összesített lakosságszáma ~440 ezer fő,
  • ugyanennyien laknak a pirossal színezett néhány budapesti kerületben is és
  • ugyanennyien zsúfolódtak össze 6000 négyzetméteren a Sziget fesztiválon.

Hány település fiatal lakosságával egyezik meg a Sziget fesztivál “népessége?

Fiatalok-440ezer-Szigetfesztival

 

Mivel a Sziget fesztivál közönsége többnyire a fiatalabb korosztályhoz tartozik, megnéztük ugyanezt a népességszámot a 19-30 évesekre szűkítve. Az említett korosztályba tartozó embereket összeszámolva a Dunántúl és É-Magyarország nagy részén lakik összesen annyi fiatal, mint amennyien a Szigeten jelen voltak, és ugyanennyi fiatal lakik a fővárosban és a legnagyobb városainkban összesen.

További demográfiai elemzések »

 

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Megújult a vásárlóerő interaktív térképes felülete

Már elérhetők a 2015 évi adatsorok és számított mutatók a GeoIndex 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis interaktív térképes bemutató felületén.

Az interaktív térkép eléréséhez kattintson a képre!

Az interaktív térképes felület forrása, tartalma

A felület a 100×100 vásárlóerő adatbázis mutatóiból készített tematikus térképeket tartalmazza. Célja az adatbázis bemutatása. A térképen valamennyi mutató megtekinthető Budapestre, a megyeszékhelyekre, a 20 000 főnél népesebb településekre és Budapest agglomerációs településeire. Az elemzés és a megjelenítés alapegysége egy 100×100 méteres rácsháló, melyre minden adat számításra kerül.

Tematikát mindig a térkép bal felső sarokban található legördülő listából választhat »

Az interaktív térképes felület célja

Az adatbázisnak és a felületnek elsődleges célja hogy a település – városrész – irányítószám körzet szintnél részletesebben adjon egységes képet egy-egy település demográfiai-jövedelmi viszonyairól, a vásárlóerő térbeli különbségeiről.

A felületnek nem célja épület, vagy tömb szintű adatok szolgáltatása, de célja a települések közti és településeken belüli eltérések kihangsúlyozása, a települések adott szempontok szerinti rangsorolásának, összehasonlításának támogatása.

Nézze meg a felületet »

A GeoIndeX adatbázis

A GeoIndeX egységes elemzési adatbázisban egyaránt megtalálhatók település és magasabb közigazgatási szintekhez rendelt:

  • általános statisztikai mutatók 2000-ig visszamenőleg éves bontásban,
  • részletes demográfiai és munkanélküliségi mutatók,
  • Budapest kerületeire vonatkozó adatsorok is.

Megvásárolható elemzési adatbázisok »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Szabad vállalkozási zónák munkanélkülisége – 2015

Egyre több hír érkezik arról, hogy a nyár folyamán új pályázatok jelennek meg a 2014-2020 programozási időszakban. Sok pályázat célja a munkahelyteremtés, a munkaerő helyben tartása, a hátrányosabb térségek felzárkóztatása. Számos pályázat kimondottan a Szabad Vállalkozási Zónákba betelepülő, vagy ott működő vállalkozásoknak kerül kiírásra.

Melyik települések esnek ebbe a zónába?

A települések listáját a 27/2013. (II.12.) Kormány rendelet 1. és 2. melléklete határozza meg.

Szabad Vállalkozási Zóna települései - 2015.

Szabad Vállalkozási Zóna települései – 2015.

A szabad vállalkozási zónára kijelölt települések elsősorban Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségibe tartoznak, de a jogszabály 2. melléklete LHH-n kívüli településeket is bevont ebbe a körbe.

Szabad Vállalkozási Zóna települések népessége

Ha megnézzük a szabad vállalkozási zónába eső települések népességi viszonyait, jól látszik, hogy ezek nagyrészt 5000 fő alatti települések, alig néhány népessége haladja meg ezt a méretet. A dél-dunántúli térségben nagy számban fordulnak elő 1000 fő alatti települések.

Szabad Vállalkozási Zóna népessége

Szabad Vállalkozási Zóna népessége

További demográfiai elemzési térképek »

Hasonló témájú blogbejegyzések »

Munkanélküliség mértéke a Szabad Vállalkozási Zónában

A pályázatok kiírásának egyik legfontosabb célja a foglalkoztatás mértékének növelése, a térségre jellemző magas munkanélküliségi ráta csökkentése.

Munkanélküliség mértéke 2015 január 1.

Munkanélküliség mértéke 2015 január 1.

Az ArcAdat adatbázis idősoros munkanélküliségi mutatóinak használatával nyomon követhető a munkanélküliség mértékének változása 2008 nyarától napjainkig.

Nézze meg további elemzési térképeinket »

Hasonló témájú blogbejegyzések »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Vásárlóerő különbségei Magyarországon – 2015

Elkészült a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis legfrissebb – 2015. évre vonatkozó – adatainak feldolgozása. Az adatbázis bármilyen üzleti célú elemzéshez alkalmas, ahol a cél a településen belüli társadalmi-gazdasági különbségek vizsgálata, a vásárlóerő térbeli megoszlásának elemzése pl.: egy adott hely (tervezett vállalkozási helyszín) vonzáskörzetében.

További mintaképek az adatbázis felhasználásával »

Vásárlóerő adatbázis mutatói

Minden elemzési mutató Magyarország valamennyi 20 000 főnél népesebb településére elérhető, továbbá egységes szerkezetben megvásárolható Budapest agglomerációs térségére is.

100×100 adatbázis települései »

Mező leírása Mértékegység Érvényesség
Egyéb városrész, településrész 2015
Lakótelep, lakópark 2015
1 hektárra jutó népesség 2015
0-14 évesek száma 2015
15-18 évesek száma 2015
19-30 évesek száma 2015
31-62 évesek száma 2015
63 év felettiek száma 2015
100 gyermekkorúra jutó időskorú 2015
100 felnőttkorúra jutó gyermekkorú 2015
100 felnőttkorúra jutó időskorú 2015
Egy főre jutó éves nettó jövedelem HUF/fő 2015
Átlagos kínálati ingatlan négyzetméter ár ezer Ft 2015
Átlagos kínálati ingatlan ár millió Ft 2015
Átlagos kínálati ingatlan alapterület m2 2015
Diplomások aránya a megfelelő korúak százalékában % 2015
Fotók darabszáma db 2015
Foursquare bejelentkezések száma db 2015
Városközpont index 2015
Közösségi közlekedési index (csak Budapesten) 2015
Lakóövezet jellege 2015
Lakókörnyezet típusa 2015

Vásárlóerő adatbázis felhasználása

a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis minden olyan elemzési területen hatékonyan használható, ahol az adatokra település szintnél részletesebb bontásban van szükség, vagy a saját elemzésre szánt adatok település szintnél részletesebben állnak rendelkezésre, ilyen lehet:

  • cím szint,
  • tömb szint,
  • utca szint,
  • irányítószám szint
  • városrész szint

A 100×100 vásárlóerő adatbázis elemzési alapegysége a 100×100 méteres rácsháló, valamennyi elemzési adata és számított mutatója erre az egységre lebontott vagy összesített, így használatával a településen belüli különbségekről elég árnyalt kép rajzolható ki.

Kérdezze munkatársainkat » 

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Települési jövedelem – 2013 évi adatokkal

Már elérhetők a magyarországi vásárlóerő területi különbségeit bemutató települési jövedelem adatbázis 2013 évi adatai.

Települési jövedelem térkép - 2013

Elkészült a GeoIndeX üzleti térinformatikai elemzési adatbázis rendszerébe tartozó települési vásárlóerő adatbázis 2013. évre vonatkozó adatainak feldolgozása és elemzési előkészítése. Az adatbázis megmutatja a jövedelmi viszonyok és a fogyasztási kiadások település szintű területi különbségeit Magyarországon.

Területi egységek

Az elemzési adatbázis három területi egységre készül egységes tartalommal és adatbázis szerkezettel, ezek:

  • Magyarország települései,
  • Magyarország irányítószám körzetei, és
  • Budapest kerületei

Adatbázis forrása

A település szintű jövedelmi adatbázis a rendelkezésre álló adatbázisok súlyozott, egyedi módszerekkel számított és település szintre visszaosztott adatait tartalmazza:

  • a munkajövedelmek – munkaviszonyból, vállalkozásból, alkalmi munkából és mezőgazdasági munkából származó, valamint
  • a társadalmi jövedelmek – nyugdíj, munkanélküli ellátások, gyermekekkel kapcsolatos ellátások, és egyéb szociális jövedelmek bontásában

Az adatbázis a munkanélküliségi adatokkal, vagy saját üzleti, értékesítési adatokkal összekapcsolva segítheti a döntés-előkészítési, vagy hatékonyság mérési folyamatokat.

Tudjon meg többet az adatbázisról »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

UniCredit Bank – fiókhálózat optimalizálás térkép

Tegnap jelent meg az UniCredit Bank közleménye, mely szerint optimalizálja fiókhálózatát. A hírt többek között az Index és a Portfolio is közzé tette. Mi térképre tettük a jelenlegi helyzetet.

Most melyik Magyarországi településeken, illetve Budapest kerületeiben hol van jelen az UniCredit Bank?

UniCredit-bankfiok-20150430-orszag

A Bank jelenleg minden megyeszékhelyen, megyei jogú városban jelen van, és számos vidéki városban, összesen 41 településen.

UniCredit-bankfiok-20150430-Budapest

 

Kérdés, hogy a fiókhálózat optimalizálása melyik városokat érinti, illetve, hogy Budapest kerületeiben hogyan valósul meg az optimalizálás.

A térképek forrása a POIX adatbázis, a megjelenítést az ArcMagyarország és a GeoXRaszter térképek felhasználásával készítettük el.

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

A népességszám változása Budapest kerületeiben – 2015

A népességszám változása Budapest kerületeiben képet ad arról, hogy mely városrészek fejlődnek dinamikusan, melyek azok, amelyek népessége valamely okból csökken.

Népességváltozás vizsgálata idősoros adatokkal

Budapest lakónépessége évről évre változik, ezen belül is eltéréseket figyelhetünk meg az egyes kerületek lakónépességének alakulásában. A változások nyomon követése fontos szempont az üzleti célú területi elemzések kapcsán is. Ezért tartjuk karban és frissítjük folyamatosan demográfiai adatbázisainkat mind település, mind kerület és a 20 ezer főnél népesebb települések esetében utca szinten is.

Budapest kerületeinek népessége - 2015.01.01

Budapest kerületeinek népessége – 2015.01.01

Elemzések Budapestre »

Az adatbázisok lehetőséget biztosítanak a tendenciák vizsgálatára, a területi különbségek elemzésére a legkülönbözőbb területi egységekre térségi – települési szinttől, az irányítószám – kerület szinten át egészen az utca szintig.

Népességszám változása Budapest kerületeiben - 2015

Népességszám változása Budapest kerületeiben – 2015

Népesség – jövedelem – vásárlóerő

Saját üzleti vagy egyéb területi adatokkal, részletes – pl.: korcsoportos népesség, vagy jövedelem – adatokkal összekapcsolva az adatbázisok jó hátteret biztosítanak, mind az értékesítési hatékonysági elemzések, mind a vonzáskörzet, ellátási-terület elemzések vonatkozásában.

Elemzési lehetőségek és adatbázisok » 

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Városrészek központi helyeinek meghatározása

Mi határozza meg, hogy egy városon belül hol alakulnak ki központi helyek?
Honnan tudjuk meg, hogy merre járnak az emberek napközben egy városon, vagy akár egy városrészen belül?
Mi segít annak meghatározásában, hogy a lakónépességen kívül mekkora népesség fordul meg egy adott helyszínen egy városon belül?

Ezekre a kérdésekre kerestük mi is a választ, mikor olyan alternatív mutatószámokat építettünk be a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázisba, mely az üzleti célú – pl.: telephely-választási, vonzáskörzet elemzési, konkurencia elemzési – vizsgálati folyamatokat segít, a helyhez köthető adatok térbeli feldolgozásával.

Mi kell ahhoz, hogy egy hely központtá váljon?

A történelmi örökség, a tudatos városfejlesztés, a gazdasági szempontok és fejlesztések egyaránt befolyásolják egyes városrészek funkcióit. Mi három markáns szempontot választottunk elemzéseinkhez, annak meghatározásához, hogy a magyar nagyvárosokban – és kisebb településeken – egységes módszertannal mutathassuk meg a központi helyeket. Ezek

  • a szolgáltatási helyszínek,
  • a turisztikai célpontok, és
  • a közösségi helyszínek

adott területi egységre – 100×100 méteres rácsháló – vetített sűrűsödésének vizsgálata.

Funkcionális központok

A városközponti index mutatja meg a a szolgáltatási funkciók térbeli sűrűsödésének helyeit egy városon belül. A mutatószám meghatározásakor a szolgáltatási helyszíneket a szolgáltatások sokszínűsége, megközelíthetősége, jellege szerint is súlyozzuk így bármekkora területi egységet vizsgálunk, meghatározható annak központi helye.

Központi helyek Debrecen városrészeiben

Központi helyek Debrecen városrészeiben

A funkcionális központok – a lakónépesség számához képest –  folyamatos napközbeni népességnövekedést eredményeznek elsősorban a hétköznapokon az általános munka- és nyitvatartási időben.


A mutató valamennyi 20 000 főnél népesebb magyar településre elérhető lesz a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis 2015. évi frissítését követően. A mutató forrása a POIX adatbázis meghatározott kategóriaelemei.


 Kiemelt turisztikai helyszínek

A turisztikai célpontok sok esetben növelhetik egy egy helyszín, vagy akár egész városrész központi funkcióját. A turisztikai célpontok köré sok esetben kiszolgáló funkciók is települnek, melyek további gyalogos forgalmat is generálhatnak. A turisztikai célpontok szerint kialakuló központi helyek elemzéséhez a POI adatbázis leválogatás mellett a közösségi oldalakra feltöltött – helyadattal ellátott – fotóhelyszínek mennyiségi és helyadatait használjuk fel.

Fotóhelyszínek megoszlása Debrecen területén

Fotóhelyszínek megoszlása Debrecen területén

A turisztikai célpontok – a lakónépesség számához képest –  elsősorban szezonális, hétvégi vagy eseményhez kötött nagy létszámú gyalogos forgalmat generálhat.


A mutató valamennyi 20 000 főnél népesebb magyar településre elérhető lesz a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis 2015. évi frissítését követően. A mutató forrása a POIX adatbázis meghatározott kategóriaelemei.


 

Kiemelt közösségi helyszínek

A közösségi helyszínek egyaránt lehetnek munkahelyek, szolgáltatási létesítmények, vagy akár kulturális-turisztikai helyszínek. A közösségi helyszínek alapjául a Foursquare bejelentkezések számát és térbeli megoszlását összesítjük az elemzési egységekre.

Foursquare bejelentkezések megoszlása Debrecenben

Foursquare bejelentkezések megoszlása Debrecenben

A Foursquare bejelentkezési helyszínek – a lakónépesség számához képest – bármely napszakban és szezonális időszakban nagyobb gyalogos népesség jelenlétét jelzik.


A mutató valamennyi 20 000 főnél népesebb magyar településre elérhető lesz a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis 2015. évi frissítését követően. A mutató forrása a POIX adatbázis meghatározott kategóriaelemei.


 Mutatószámítás és vizsgálati egységek

Minden mutató számítási és megjelenítési egysége a vizsgálati területre vetített 100×100 méteres rácsháló, mely lehetővé teszi a vizsgálati adatok egységes összehasonlíthatóságát – saját, akár cím szintű – üzleti adatok integrálását és összevetését az általános vizsgálati adatokkal.

Elemzési szolgáltatás

A mutatók számításához és karbantartásához kapcsolódóan vállaljuk egyedi adatbázis leválogatások és azokon alapuló egyedi elemzések készítését is akár térképi megjelenítéssel, táblázatos és szöveges kiértékeléssel.

Kérdezze munkatársainkat »


Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Lakott címek – valós címek különbségei Magyarországon

Sokszor felmerül a kérdés, hogy ha ismerjük a lakott címeket, akkor tudjuk-e ténylegesen a létező címeket? Ez a kérdés nem csak marketing szempontjából érdekes, hanem akár a közműszolgáltatók, akár bármilyen más piaci szolgáltatásokat nyújtó cég szempontjából is fontos lehet.

Lakott címek – valós címek aránya

Íme egy térkép, ami szemlélteti, hogy mennyi lehet a lakott és nem lakott – azaz ipari, kereskedelmi, vagy egyéb cím – aránya az egyes magyarországi településeken.

Lakott_cimek_aranya_20140429

Címnyilvántartások forrása, célja

A felhasználandó adatbázis kiválasztása előtt mindig pontosan meg kell határozni a felhasználás célját. Ajtó mélységű lakott cím nyilvántartása csak a KEKKH-nak van, tehát akinek feladatai ellátásához ilyen mélységű adatbázisra van szüksége, annak a nyilvántartóhoz kell fordulnia (pl.: közvélemény-kutatás, piackutatás, Direkt Marketing, Tudományos kutatás).

Ma Magyarországon elérhetők azonban olyan piaci adatbázisok, melyek tartalmazzák a valós magyarországi címeket, ilyen az országos utcatörzs adatbázis is, mely termékköröktől függően különböző adatmélységben tartalmazza a magyar települések hivatalos közterület neveit és valós házszámadatait, koordináta adatokkal együtt.

Az országos utcatörzs – közterület referencia adatbázis nagy hatékonysággal használható ügyfél nyilvántartások egységesítéséhez, címkereső szolgáltatásokhoz, vonzáskörzet, terjesztési körzet lehatárolásokhoz, címadatbázisok tisztításához is.

Hol lehet eltérés a lakott címek és a valós címek adatbázisa között?

A KEKKH lakott címek adatbázisa azokat a címeket tartalmazza, ahova valaki állandó lakhellyel bejelentkezett. A ténylegesen létező címek és a nyilvántartónál szereplő címek között jelentős különbségek lehetnek:

  • üdülőterületeken, vagy egykori zártkerti területeken,
  • ipari területeken,
  • külterületi részeken,
  • olyan területeken, ahol sok szolgáltató vagy irodaépület van egy helyen.

Nagyon minimális az eltérés az úgynevezett alvóvárosokban, vagy az agglomerációs településeken, ahol a napközbeni népesség alacsonyabb.

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Letölthető anyagok

Kapcsolat


GeoX Kft.
1035 Budapest
Kerék utca 80.
Tel.: +36 1 439 0055
Fax.: +36 1 700 2085