Main menu

Magyar települések népessége – 2016.01.01

A KEKKH publikálta a 2016 január 1. érvényes települési lakónépességi adatokat összes – férfi – nő bontásban. Az adatbázis beépítésre került az ArcAdat adatbázis település szintű demográfiai adatsoraiba.

Magyar települések népessége - 2016

Magyar települések népessége – 2016

Az adatok felhasználásával számos területi elemzés végezhető. Az adatok magasabb közigazgatási szintekre, vagy egyedi területegységekre (pl. ellátási körzetek, vonzáskörzetek) aggregálhatók, más adatokkal összekapcsolva tovább elemezhetők, vagy idősorosan vizsgálhatók.

Járások népessége Magyarországon - 2016

Népesség jellemzői Magyarországon

A településhálózat népesség jellemzőit vizsgálva jól látszik, hogy Budapesten kívül összesen hét olyan város van Magyarországon, amelyiknek lakosságszáma több, mint 100 ezer fő. Ha Budapest kerületeit önállóan vizsgáljuk, megállapítható, hogy öt olyan fővárosi kerület is van, amelynek a lakosságszáma meghaladja ezt a 100 ezer fős értéket.

Ha a járások népességét vizsgáljuk akkor megállapítható, hogy elsősorban a határ mentén, vagy a belső perifériás területeken találunk olyan járásokat, melyek lakosságszáma 2016 elején sem érte el a 15 ezer főt.

Lakónépesség változása 2015 évhez képest

Ha a 2016 január elsejei adatokat összevetjük az előző év adataival továbbra is meghatározó az a folyamat, hogy Budapest és agglomerációjának népessége nő, míg pl. az Alföld belső területeinek népessége tovább csökken.

Magyar-telepulesek-nepesseg-valtozasa-2016

Ha megyei szinten vizsgáljuk az adatokat érdekesség, hogy Győr-Moson-Sopron megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népessége nő jelentősen. További demográfiai elemzések itt érhetők el »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Az agglomerációkban kisebb a munkanélküliség?

Már elérhetők a 2016 év január-februárjára vonatkozó településsoros munkanélküliségi alapadatok. Ennek kapcsán vizsgáltuk meg, igaz-e, hogy a nagyvárosok-megyeszékhelyek agglomerációjában kedvezőbbek a foglalkoztatási viszonyok, kisebb a munkanélküliség, mint a távolabbi térségekben.

2016 január - relatív munkanélküliség mérétéke

2016 január – relatív munkanélküliség mérétéke

A KSH településbesorolása szerint Magyarországon 21 olyan térség van, amely vagy agglomerációnak, vagy agglomerálódó térségnek tekinthető, illetve ahol a települések nagyvárosi településegyüttest alkotnak.

Agglomerációk munkanélküliségi mértéke

Az előző összefoglaló elemzésünkben kitértünk arra, hogy a 2010 – 2015 közti időszakot vizsgálva a közfoglalkoztatottak számának beépítése, hogyan befolyásolta a munkanélküliségi mutatókat. Az idősoros elemzési térképekből pedig jól kitűnik az a jelentős különbség, ami az ország észak-nyugati térségének fejlettségét mutatja, az észak-keleti, illetve a dél-nyugati területekkel szemben – lásd: Szabad Vállalkozási Zónákról szóló cikkünk.

A térképeken jól látszik, hogy a kedvezőtlenebb adottságú dél-nyugati és észak-keleti térségekben is érvényes az az állítás, hogy a megyeszékhelyeken és vonzáskörzetükben kedvezőbbek a foglalkoztatottsági viszonyok, és ebből adódóan kisebb a relatív munkanélküliség mértéke, mint a periférikusabb területeken.

Az alföldi területeken és a kiemelt üdülőkörzetekben (pl.: Balaton térsége) jobban érvényesül a szezonális munka hatása a munkanélküliségi mutatókban is (lásd idősoros térképek), míg az észak-nyugati országrészben jóval kiegyenlítettebb és kedvezőbb a helyzet az ország többi részéhez képest.

Az idősoros munkanélküliségi adatok más településsoros indikátorokkal összevetve – pl.: a jövedelmi helyzet mutatói, vagy a demográfiai összetétel adatai – segítenek megérteni a területi különbségeket és azok befolyásoló hatását a piaci folyamatokra. Képet adnak egy-egy térség versenyképességéről, piaci és vásárlóerő potenciáljáról.

Használja ön is céljai megvalósításához, potenciális piacainak megismeréséhez a GeoIndeX adatbázisait és szolgáltatásait.

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

ArcAdat – új 2014. évi adatokkal

Feldolgozásra kerültek a 2014. évre vonatkozó, közigazgatási szintekhez kapcsolódó statisztikai adatsorok, így az ArcAdat adatbázis már a 2000-2014 időszakra tartalmaz egységes szerkezetű elemzési adatsorokat a területi különbségek vizsgálatához!

Területi szintek

Valamennyi közigazgatási területi szint adatai feldolgozásra kerültek. Ennek megfelelően a legfrissebb 2014 évre vonatkozó adatokat tartalmazzák a:

adatsorok.

Felhasználási lehetőségek

Az adatbázis egyaránt alkalmas üzleti célú területi összehasonlító elemzések készítésére akár idősoros adatok használatával, akár saját területi egységekhez köthető üzleti adatok összekapcsolásával. Lehetőség van továbbá egyedi területlehatárolások készítésére a közigazgatási egységekhez kapcsolódó pl: ellátási körzet, területi képviselő, kiszállítási körzet adatok összerendelésével.

 

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

CSOK – Családok megoszlása gyerekszám szerint

A CSOK – Családi Otthonteremtési Kedvezmény napi beszédtéma akár elemzői körökben, akár magánbeszélgetések keretében, ezért mi is megnéztük, hogy a térinformatika és a rendelkezésünkre álló adatbázisok és elemzési eszközök használatával mit tudunk hozzáadni a témához.

Előző blogbejegyzésünk arról szólt, hogy ha az ingázást választják a családok a főváros vonatkozásában, akkor milyen távolságig juthatnak haza a délutáni csúcsban.

Hol nagyobb a többgyerekes családok aránya hazánkban?

Most azt vizsgáljuk, hogy az összes család vonatkozásában, mely településeken, illetve melyik budapesti kerületekben laknak nagyobb arányban 2-3 vagy több gyerekes családok, illetve van-e összefüggés a magasabb arány és a lakókörnyezet jellege között?

"visible layers" - különböző tematikák ki-be kapcsolása

A térkép a 2 illetve 3 és több gyerekes családok, összes családra vetített arányát mutatja település és kerület szinten. A térképi elemzés alapja a 2011 évi népszámlálás háztartásokra vonatkozó adatsorai, melyek elérhetők az ArcCensus elemzési adatbázisban is.

A térképet böngészve feltűnő, hogy a 3 gyerekes családok magasabb aránya három térségre koncentrálódik, ez Észak-Kelet Magyarország, Belső-Somogy és Budapest agglomerációs térsége. Ha megnézzük a két térség jövedelmi és munkanélküliségi viszonyait a területek között markáns különbség figyelhető meg.

3 gyerekes családok aránya a magyar településeken

3 gyerekes családok aránya a magyar településeken

További elemzési térképek »

 A 2 gyerekes családok megoszlása eltér a 3 gyerekes családok elrendeződésétől, magas az arányuk a Győr – Budapest – Szeged tengely mentén, főként a megyeszékhelyek agglomerációs térségeiben, valamint Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középső térségeiben. Budapest vonatkozásában a déli peremkerületekben magas a 2 gyerekes családok aránya a 2011 évi népszámlálás adatai alapján.

2 gyerekes családok aránya a magyar településeken

2 gyerekes családok aránya a magyar településeken

Hol élnek ma a családok több gyerekkel?

A kerületi adatokat tovább bontva, kíváncsiak voltunk arra is, hogy ma hova költöznek szívesebben a többgyerekes családok, milyen típusú lakókörnyezetben nagyobb az arányuk, és hol feltűnően alacsony ez az arány. Vizsgálat alapjául első körben Budapestet és a környező 20 000 főnél népesebb agglomerációs településeket vettük. A vizsgálat alapegysége egy 200×200 méteres rácsháló.

"visible layers" - különböző tematikák ki-be kapcsolása

A térkép a 200×200 méteres egységekre aggregáltan tartalmazza a családok százalékos megoszlását a gyerekszám figyelembe vételével, annak megismeréséhez, hogy milyen jellegű területeken, milyen lakókörnyezetben laknak nagyobb arányban a 2 illetve a 3 és több gyermekes családok. Mekkora a különbség a két családtípus területi megoszlása között.

3 gyerekes családok aránya - 2015

3 gyerekes családok aránya – 2015

A térképekről leolvasható, hogy a belső kerületekben alacsonyabb a nagycsaládok aránya, míg a külső kerületek családi házas térségei felé haladva ez az arány jelentősen nő. Ugyanez igaz az agglomerációs településekre is, ahol főleg az utóbbi 5-10 évben épült lakóparkokban magas a többgyerekes családok aránya.

A 2 gyerekes családok megoszlása egyenletesebb a városban és környékén függetlenül a beépítés jellegétől, ezzel szemben a 3 vagy több gyerekes családokról már elmondható hogy inkább választják a központtól távolabbi, elsősorban családi házas beépítésű területeket, ahol a lakásállomány tekintetében elérhetőbb áron van nagyobb alapterületű, vagy több lakóhelységes lakóingatlan.

Témához kapcsolódó elemzések »

Elemzések forrása

Az elemzések forrása a GeoIndeX rendszerébe tartozó település és utca szintű elemzési adatbázisok, melyek a demográfiai, lakókörnyezeti, vásárlóerő és munkanélküliság területi különbségeinek vizsgálatához ad folyamatosan frissülő elemzési adatbázisokat és térinformatikai szolgáltatásokat.

Kérdezze munkatársainkat »

 

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Agglomeráció és ingázás – hova érsz haza 30 perc alatt?

Rengeteg statisztika és elemzés készül arról, hogy mennyien ingáznak Budapestre dolgozni, tanulni, orvoshoz, stb. milyen mértékben nő az agglomeráció. A mostani jogszabályi változások, a CSOK bevezetése, a lakásépítési támogatások átalakítása tovább erősítheti ezt a folyamatot is. Mi annak jártunk kicsit utána mostani térképsorozatunkkal, hogy mennyi is az annyi, azaz hova juthatunk haza 30 perc alatt a napi munka után.

Északi agglomeráció böngészhető térképe »
Déli agglomeráció böngészhető térképe »

Csábít az agglomeráció, de hova jutunk haza?

A jogszabályi változások és az új Családi Otthonteremtési Kedvezmény, ismertebb nevén a CSOK miatt sokaknál – főleg a három vagy több gyerekre vágyóknál előtérbe kerül a kérdés, hogy jó-e, érdemes-e most kiköltözni külső kerületbe vagy az agglomerációba. Családi házas térségek, új építési lehetőség elsősorban ezeken a területeken van még. A beépítési jellegről térkép itt érhető el »

Nagyobb hely, saját kert, nincs alsó-felső szomszéd, nyomós érv – főleg kisgyerekekkel -, de a gyerekek gyorsan nőnek és ez előbb-utóbb felveti az ingázás kérdését is: iskolaválasztás, különórák, sport, munkahely, szórakozás, orvos és még sorolhatnánk, mi mindenben kell döntést hozni, hogy kint vagy bent, helyben vagy ingázunk. Ha az ingázás mellett döntünk, jön a következő kérdés: tömegközlekedés és/vagy autó? A tömegközlekedés részt nemrég boncolgatták itt a reggeli csúcsforgalomra vetítve. Mi úgy gondoljuk, hogy három vagy több gyerekkel csak tömegközlekedéssel nagyon nehéz lenne a logisztikát megoldani, pláne, ha mindkét szülő a fővárosban dolgozik és a gyerekek legalább óvodás, de inkább iskolás korúak…

Logisztikai kihívások és az időtényező

Az “anyataxi” problémáját (értsd: családapa rendre hosszúzik, anya gyűjti be délután a gyerekeket a suliból és viszi tovább edzésre, különórára) alapul véve vettünk pár olyan helyet a fővárosban, amelyek nem belvárosiak, de jelentős csomópontnak tekinthetőek – jelen esetben nagy kórházak -, és megnéztük, hogy a munkaidő végén a délutáni csúcsban milyen távolságra van esélye anyának időben hazaérni a napközi (zárás) idő vége előtt.

Északi agglomeráció összehasonlító térképe » 
Déli agglomeráció összehasonlító térképe » 

A kiválasztott helyszínek:

  • Margit Kórház – északi szektor (Buda)
  • Honvéd Kórház – észak szektor (Pest)
  • Szent János Kórház- nyugati szektor (Buda)
  • Uzsoki Kórház – keleti szektor (Pest)
  • Szent Imre Kórház – déli szektor (Buda)
  • Szent István Kórház – déli szektor (Pest)

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy melyek azok a külső kerületek, illetve agglomerációs települések, amelyek több kiindulási pontból is elérhetők 30 percen belül.

Északi agglomeráció elérhetősége

A térképet böngészve megállapíthatjuk, hogy vannak olyan települések, amelyek két kiindulási pontról is elérhetők 30 percen belül, ezek:

  • a budai oldalon: Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár, Pilisvörösvár, Pilisborosjenő, Üröm és Budakalász,
  • a pesti oldalon: Dunakeszi, Fót, Mogyoród, Csömör, Kistarcsa és Nagytarcsa

Ha az elérhetőséget vizsgáljuk, akkor Solymár, Üröm, Budakalász és Dunakeszi mondhatja el magáról, hogy vannak olyan részei a településnek, melyek Pestről és Budáról is elérhetők fél órán belül akár a délutáni csúcsban is.

Mindenképp figyelmet érdemel még Budapest III. és XII. kerületének külső része, valamint aIV., XV. és XVI. kerületek családi házas területe, melyek szintén több központi helyről elérhetők fél óra alatt.

Itt a döntést azonban már nagyban befolyásolja az ingatlanárak alakulása, erről térképet itt nézhet meg »

Déli agglomeráció elérhetősége


Itt is vannak olyan települések, amelyek két kiindulási pontról is elérhetők 30 percen belül, ezek:

  • a budai oldalon: Budakeszi, Budaörs, Törökbálint és Érd
  • a Csepel-szigeten: Halásztelek és Szigetszentmiklós
  • a pesti oldalon: Dunaharaszti

A Déli szektorban mindössze Budaörs az a település, amelyik elmondhatja magáról, hogy Pestről és Budáról is elérhető 30 percen belül. Sajátságos helyzetben van a Csepel-sziget, mely szintén elérhető 30 percen belül, de csak a két legközelebb eső vizsgálati ponttól (István és Imre), a távolabbiaktól már nem.

A déli szektor vizsgálatából sem hagyhatjuk ki Budapest külső kerületeit, mivel itt is számos olyan terület található – főleg Kelet-Pesten -, amelyek megközelítése a vizsgálati szempontból kedvező, ilyenek a X., XIX. és XX. kerület belváros felé eső részei. A budai oldalon pedig a XI. és a XXII. kerület egyes részei.

Az elemzésekből azt állapíthatjuk meg, hogy nincs könnyű helyzetben az, aki olyan külső kerületben, vagy agglomerációs településen szeretne építkezni, vagy új családi házat vásárolni, ahova még a délutáni csúcsban is haza szeretne érni fél órán belül a főváros több csomóponti helyszínét – jelen esetben a nagyobb kórházakat – figyelembe véve.

A képet tovább árnyalja a szabad, beépíthető területek megoszlása, valamint a jelenlegi és a jövőben várhatóan átalakuló kínálati lakáspiaci árak alakulása: további térképek itt »

Az elemzés módszertana

100×100 méteres rácshálót feszítettük Budapest és vonzáskörzetének lakott területeire, és ezekre vizsgáltuk meg, hogy az adott kórházaktól autóval mennyi idő alatt érhetők el. Nem számoltunk parkolóhely keresési és belső területeken a gyaloglási idejével, kizárólag a délután 17 órakor a kifelé forgalom utazási sebességeivel számoltunk.

Nem foglalkoztunk azzal, hogy az agglomerációs településeken milyen az új építésű ingatlanok kínálata és milyenek az árak. Ez egy következő elemzés témája lehet.

Az elemzés forrása

Az elemzésekhez az AntaresNav Kft. által üzemeltetett Egérút navigációs alkalmazásból származó tényleges forgalmi forgalmi (autós elérési) adatokat használtuk fel. Az online térképi megjelenítés a 100×100 méteres rácshálóra aggregált adatok megjelenítésével történt a CartoDB ingyenes tematikus térképkészítő alkalmazás használatával.

További egyedi elemzések »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Munkanélküliség mértéke Magyarországon – 2015

Idei első térképsorozatunkban azt vizsgáltuk, hogyan változott a munkanélküliség mértéke a magyarországi településeken a 2015-ös év folyamán. A relatív munkanélküliségi ráta megmutatja, hogy adott időszakban mekkora a regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállaló korú népességhez képest.

2015 november - Munkanélküliségi ráta mértéke

2015 november – Munkanélküliségi ráta mértéke

Idősoros grafikon 2010-2015 időszakra

Érdekességként elkészítettünk egy grafikonos elemzést is, mely megmutatja, hogy a 2010-2015 időszakban – havi bontásban) a magyarországi települések összességében hogyan változott a munkanélküliség mértéke, ahol:

  • 100 % = a magyarországi települések összessége (3155 település)
  • az értéktartományok a relatív munkanélküliségi mutató (regisztrált munkanélküliek száma a munkavállaló korú népesség arányában) térképi megjelenítéssel megegyező százalékos tartományai.

Forrásadatok

Az elemzések forrása az ArcAdat adatbázis, mely 2008 júliusáig visszamenőleg tartalmaz havi településsoros munkanélküliségi adatokat és számított mutatókat. Az adatok mind települési mind térségi szinten felhasználhatók lakókörnyezeti elemzések készítéséhez, a vásárlóerőt befolyásoló tényezők vizsgálatához.

Mintaelemzések, térképek »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Címszolgáltatás Magyarországra

A címszolgáltatás célja, hogy egységes szerkezetben és adattartalommal szolgáltassunk címadatokat a magyarországi közterületekről és valós címekről felhasználóink számára.

Mikor kell címszolgáltatás?

Vállalkozása működtetése során ön is számos ügyféladatot kezelhet a kapcsolatfelvétel, a szerződéskötés, a panaszkezelés, a számlázás stb. során. Amennyiben minden munkafázisban egyedileg veszik fel az ügyfelekhez kapcsolódó címadatokat az nagymértékben megnehezíti az ügyféltörzs egységes kezelését a hatékony munkavégzést. Ilyen esetben válik hasznossá egy egységes címadatbázis.

Miben segít a címszolgáltatás?

A címszolgáltatás használatával önnek az adatbázis megvásárlása nélkül van lehetősége:

  • az egységes címfelvételre, címkeresésére szabványos címek használatával,
  • a magyarországi címek egységes kezelésére, szükség szerint a címek tisztítására,
  • a különböző címadatbázisok összefésülésére
így – az ügyféltörzs egységesített szerkezetével – lehetővé teszi a hatékonyság növelését többek között:
  • a hatékony kapcsolattartás,
  • a piaci potenciálok feltérképezése,
  • az ügynökhatékonyság elemzése,
  • a versenytárselemzést,
  • marketingstratégiák, kampányok hatékonyságának kiértékelése,
  • és számos más szakterületen.

Hogyan vehető igénybe a GeoX Kft. címszolgáltatása?

A címszolgáltatás:

Címadatbázisok tisztításához, közterületnév írásmódok egységesítéséhez a közterület adatbázisok megvásárlása javasolt, ahol minden elem tartalmazza az alábbi adatokat:

  • megyenév,
  • településnév,
  • irányítószám,
  • közterület név és típus (közterület1),

A házszám min-max értékeket a bővített (közerület2), míg a befoglaló keretet (bbox) a teljes (közterület3) közterület adatbázis tartalmazza.

Ügyféladatbázisok karbantartásához, címregiszterek készítéséhez, valamint ezen címadatok térképi megjelenítéséhez, elemzéséhez a címadatbázisok megvásárlása javasolt, ahol minden elem tartalmazza a közterület adatbázisoknál leírtakon túlmenően:

  • valamennyi házszámadatot önállóan (cím1), valamint
  • a házszámadathoz tartozó koordinátákat (EOV vagy WGS 84) is (cím2).

Közterület adatbázisok árai »

Milyen a szabványos címszolgáltatás?

A GeoIndeX rendszerében működő címszolgáltatás az Európai Uniós szabványoknak (INSPIRE 3.0 direktíva) megfelelő, az EURADIN (EURopean ADdress INfrastructure – Európai Címadat Infrastruktúra) kezdeményezéssel összhangban lévő formában és adattartalommal szolgáltatja a magyarországi címadatokat a GeoX adatbázisaira (DSM-10, Országos Utcatörzs) építve.

Az alkalmazás célja, hogy az ön számára olyan szolgáltatást biztosítson, melynek segítségével szabványos címadatokat kérdezhet le. A WFS-szerver biztosította interfészen a címadatok (és azok földrajzi vonatkozása) platformfüggetlenül, webes felületen keresztül kérdezhetők le. A WFS  biztosítja az egységes lekérdezés és az INSPIRE 3.0-ás sémának megfelelő visszaadott válasz lehetőségét. Az adatkommunikáció során a kérés és a visszakapott válasz formázott XML fájl.

A visszakapott címadat az alábbi mezőket tartalmazza:

  • megyenév,
  • településnév,
  • irányítószám,
  • közterület név és típus,
  • házszám,
  • befoglaló keret (bbox)

Kérjen egyedi árajánlatot »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Eladásra kínált állami földek – I. kör – Térkép

Előzmény

"A Magyar Állam, mint tulajdonos nevében és képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 21. § (3a) bekezdés b) pontja alapján nyilvános pályáztatás, illetve árverés mellőzésével értékesíteni kívánja a Nemzeti Földalapba tartozó, általa kijelölt, 3 ha térmértéket meg nem haladó nagyságú ingatlanokat.
Az NFA által értékesíteni kívánt ingatlanok jegyzéke várhatóan több ütemben kerül közzétételre. Az értékesítésben résztvevő ingatlanok listája az NFA honlapján (www.nfa.hu), „Az NFA és Közleményei / A Nemzeti Földalapba tartozó, 3 ha térmértéket meg nem haladó földrészletek nyilvános pályáztatás illetve árverés mellőzésével, hirdetmény útján történő értékesítése” menüpontban érhető el."

forrás: NFA honlapja

Térkép a földterületek megoszlásáról

A NFA honlapján nyilvánosan elérhető adatok felhasználásával készült az a térkép, ami megmutatja, hogy az első körben meghirdetett földterületek:

  • hogyan oszlanak meg települések szerint az országban,
  • egymáshoz viszonyítva mekkora településenként az összes hirdetményes földterület nagysága,
  • településenként milyen nagyságrendű a megállapított minimális ellenérték hektáronként
Állami földeladás - I. kör - 2015.10.15

Állami földeladás meghirdetett területek – I. kör – 2015.10.15

Az NFA oldalán publikált adatok szerint az első körben meghirdetett földterületek legnagyobb része az Alföldön kerül értékesítésre, a legmagasabb megállapított hektáronkénti minimális ellenérték a Békés megyei területeken, valamint Bács-Kiskun megye déli területein a legmagasabb.

Az eladásra kínált földterületek természeti, termőhelyi adottságaiban jelentősen különbségek vannak, ami a hektáronkénti árban is tükröződik. A legmagasabb megállapított hektáronkénti minimális ellenérték a legjobb termőhelyi adottságú területeken a legmagasabb. Ide tartozik Hajdú-Bihar megye nagy része (Hajdúsági löszhát), Békés megye, Bács-Kiskun megye déli része (Bácskai-löszhát), a Mezőföld, valamint a Kisalföld jelentős része.

A legjobb minőségű szántóföldi területek értéke helyenként a 40 aranykorona értéket is meghaladja. A legalacsonyabb fajlagos árat a kedvezőtlenebb adottságú, gyenge talajú, ártéri vagy belvízveszélyes területeken lévő földterületekre állapították meg.

Földterületek talajértéke

A fenti térképet érdemes összevetni az MTA-TAKI adatainak felhasználásával készült Körinfo – Környezetvédelmi Információs Portálon található talajérték térképpel.

Földterületek talajértékszáma - Körinfo

Földterületek talajértékszáma – Körinfo

Az elemzés forrása, adatai

Az I. körös, értékesítésre szánt földterületek megoszlását mutató térkép az NFA weboldalán 2015.10.14 publikált adatok település szintű feldolgozásával és aggregálásával készültek MapInfo szoftver használatával. A térképi megjelenítés az ArcMagyarország vektoros térkép közigazgatási és vízrajzi rétegeinek felhasználásával történt.

További település szintű elemzések »


Ha saját adataiból egyedi elemzéseket készíttetne, vagy a bemutatott termékekkel, térképekkel kapcsolatban kérdése van, lépjen kapcsolatba velünk! »


Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Bevándorlás és elvándorlás a magyar településeken

A népességmozgás számos gazdasági folyamatot befolyásol, hat az ingatlanfejlesztésekre, az egészségügyi, oktatási infrastruktúra alakítására is. Az alábbi térképek segítségével azt vizsgáljuk, melyek azok a térségek Magyarországon ahol az elmúlt 10 éves időszakban (2000-2013 közti időszak) folyamatos és intenzív belső bevándorlás történt, és melyek a kiürülő térségek.

Céltelepülések Magyarországon

Ha a KSH által évi rendszerességgel publikált településsoros belföldi vándorlási különbözet mutató idősoros alakulását vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy 103 olyan település volt 2013-ban Magyarországon, ahova minden egyes évben többen érkeztek, mint ahányan elmentek.

Belső vándorlási céltelepülések Magyarországon

További demográfiai elemzések »

Belső elvándorlási céltérségek Magyarországon

Árnyaltabb képet kapunk arról, hogy honnan jönnek el az emberek és hova tartanak az országon belül, ha összevetjük az éveket aszerint, hogy hány évben volt az egyenleg pozitív, azaz többen jöttek a településre, mint ahányan elmentek onnan, illetve negatív.

Bevándorlás és elvándorlás 2000-2013 között

Bevándorlás és elvándorlás 2000-2013 között

A térképen jól látszik a Főváros erőteljes vonzó hatása, a vidéki nagyvárosoknál az agglomerációba tartozó települések erősödése, a belső perifériák, rossz közlekedési, foglalkoztatási viszonyú, vagy elöregedő települések/térségek kiürülése.

További település szintű elemzések »

Különbségek az egyes vidéki térségekben

Nagyvárosok elemzési térképei »

Az egyes magyar nagyvárosok térségét vizsgálva kiugró Győr, Szeged és Pécs erőteljes vonzó hatása, míg Miskolc és Debrecen esetében mind a megyeszékhely, mind a környező járásközpontok vándorlási veszteséggel zárták a vizsgált időszakot. A Balaton térségében a keleti medence népessége nőtt folyamatosan a vizsgált időszakban.

Vándorlás és munkanélküliség

Az érdekesség kedvéért térképre tettük a vizsgálati időszak utolsó évére vonatkozó munkanélküliségi adatokat is, kiemelve azokat a településeket, ahol a vándorlási különbözet a vizsgált 13 évből legalább tíz évben pozitív volt.

Munkanélküliség és elvándorlás Magyarországon

Munkanélküliség és elvándorlás Magyarországon

További munkanélküliségi elemzések »

Források

Az elemzési térképek elkészítéséhez az ArcAdat adatbázis településsoros demográfiai és munkanélküliségi adatsorait használtuk fel. A térképi megjelenítés MapInfo szoftver használatával, az ArcMagyarország vektoros Magyarország térkép közigazgatási rétegeinek használatával készült.


Az elemzési alapadatbázisok és a térképek megvásárolhatók, vagy igény szerint egyedi elemzéseket is készítünk. Kérdezze munkatársainkat »


Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Új KFC Óbudán – a környezet térinformatikai vizsgálatával

Hamarosan az egyik gyorsétterem lánc a KFC nyit új éttermet irodánk szomszédságában. Ez jó apropója annak, hogy – hűen választott szakmánkhoz – az üzleti térinformatika szemüvegén keresztül nézve vizsgáljuk a telephelyválasztást.

Hol lesz és mi van ott?

Az épülő étterem a Szentendrei út – Bogdáni út sarkán, a Bogdáni úti buszvégállomás közelében, a nemrég megszűnt Baumax barkácsáruház mellett (ahol hamarosan Mömax nyílik), egy Agip benzinkút tőszomszédságában található lakótelepi környezetben. Ha mindez nem elég, akkor ne feledkezzünk meg a nyári időszak legnagyobb közép európai fesztiváljáról a Sziget-fesztiválról, aminek fontos tömegközlekedési kapcsolatai is itt találhatók, és az a népesség sem elhanyagolható, ami a fesztivál idején itt megfordul (kapcsolódó elemzés itt). Meghatározó tényező továbbá, hogy a Szentendrei út az észak budai agglomeráció egyik legnagyobb bevezető útja.

Tömegközlekedési csomópontok

A gyalogosan érkező közönség szempontjából meghatározó lehet, hogy merre járnak a buszok, villamosok a környéken és azokhoz képest hol vannak a sűrűn lakott helyek, illetve a nagy forgalmat jelentő, pl. oktatási vagy egészségügyi intézmények, nagy tömegeket befogadó munkahelyek.

KFC-Tomegkozlekedesi-kapcsolatok-bogdani

A térképen jól látszanak a tömegközlekedési csomópontok – átszállási kapcsolatok száma 100×100 méteres rácshálóra vetítve.

Jelen esetben meghatározó a Bogdáni úti autóbusz végállomás szerepe, bár érdekes befolyásoló szempont lehet, hogy a sűrűn lakott területek nem az étterem irányában, hanem az ellenkező irányban helyezkednek el.

KFC-Beepites-jelleg-bogdani

Megközelíthetőség

Az autós és a gyalogos megközelíthetőség egyaránt meghatározó egy gyorsétterem várható forgalmának vizsgálatakor. Ilyen szempontból az étterem helyszínválasztása nagyon kedvező. A lakótelepek irányából kényelmesen és biztonságosan elérhető. A szentendrei út felől az áruház és a benzinkút lehajtósávja, míg a város felől önálló kanyarodósáv könnyíti meg a terület autós elérését.

KFC-Autos-eleres-tav-bogdaniA térkép az autóval járható úthálózaton mutatja az étterem távolság szerinti elérhetőségét. A bevezetőben említett Sziget-fesztivál gyalogos forgalma a HÉV Filatorigát megállójánál át tud jutni a HÉV vonalon, ami az autós megközelítés szempontjából markáns korridornak számít.
KFC-Autos-eleres-ido-bogdani

 

Ha az idő szerinti elérhetőséget vizsgáljuk, akkor jól látszik a vonzáskörzet “féloldalassága”, a Duna határoló hatása, valamint a Szentendrei út vonzáskörzet nyújtó hatása az északi agglomeráció irányába.

További elemzési lehetőségek

Az elemzést hosszasan lehetne folytatni, melyre különböző elemzési szolgáltatásaink is vannak, ilyenek:

  • a napközbeni népesség mozgását befolyásoló tényezők vizsgálata,
  • a lakókörnyezetben élők korösszetételének, vagy jövedelmi helyzetének általános jellemzése, vagy
  • akár a vásárlóerő mértékének becslése.

Ismerje meg a rendelkezésre álló mutatókat »

Az ilyen és hasonló elemzések támogatását segíti a GeoIndeX üzleti térinformatikai adatbázis rendszere. A témához kapcsolódó további mintaelemzéseket itt olvashat! »


Kérdés, elemzés megrendelés esetén keresse munkatársainkat »


 

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Letölthető anyagok

Kapcsolat


GeoX Kft.
1035 Budapest
Kerék utca 80.
Tel.: +36 1 439 0055
Fax.: +36 1 700 2085