Main menu

Nőtt vagy csökkent a munkanélküliség 2017 első negyedévében?

Mihez képest?
Az NFSZ által publikált településsoros munkanélküliségi adatokat elemezve mindkét állítás igaz lehet. Az év első három hónapját nézve romló értékeket látunk Magyarországon. Az előző év azonos időszakához viszonyítva viszont javuló tendencia mutatkozik a munkanélküliségi helyzetben.

20 % feletti munkanélküliségi mutató

A relatív munkanélküliségi mutató adja meg a regisztrált munkanélküliek munkavállaló korú népességhez viszonyított arányát. A település szintű térképeket vizsgálva jól látszik, hogy a 2017 január – március időszakban a 20 % feletti relativ munkanélküliségi arányt mutató települések száma 46-ról 136-ra nőtt, elsősorban Somogy, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.

3 % alatti munkanélküliségi mutatójú térségek

3 % alatti munkanélküliségi értéket a vizsgált időszakban Győr-Moson-Sopron megye települései és Budapest agglomerációs térsége ért el első sorban. A megyeszékhelyektől távolodva a relatív munkanélküliségi arány láthatóan növekszik, de érdekesség Hódmezővásárhely környéke, amely igen kedvező képet mutat.

Rövid távon romlott, hosszabb távon javult a munkanélküliségi helyzet?!

Az idősoros adatokat vizsgálva két ellentétes folyamat figyelhető meg. A 2017 év első három hónapjában jelentős mértékben nőtt a munkanélküliség. Az előző év azonos időszakával összevetve viszont javulás figyelhető meg a vizsgált relatív munkanélküliségi mutató vonatkozásában.

Változás mértéke az előző hónapokhoz viszonyítva

2017 első három hónapját vizsgálva 48-ról 249-re nőtt azon települések száma, ahol 5 % feletti volt a relatív munkanélküliségi mutató romlása, azaz jelentősen nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Megduplázódott azon települések száma is, ahol  – ha nem is ilyen jelentős mértékben, de – nőtt a regisztrált munkanélküliek aránya.

Változás mértéke az előző év azonos időszakához képest

2016 első negyedévéhez viszonyítva összességében javuló tendencia figyelhető meg a munkanélküliség mértékében Magyarország településein. Budapest – Tatabánya – Győr – Székesfehérvár háromszögben kiegyenlítettebb a helyzet. A vidéki térségekben nagyobb a relatív munkanélküliség mértékének ingadozása.

Munkanélküliség – demográfia – vásárlóerő

A relatív munkanélküliségi mutató  mértéke függ a demográfiai viszonyoktól: eltartottak, gyermek és időskorúak aránya, elvándorlás mértéke is. A munkanélküliség mértéke befolyásolja egy térség jövedelmi szerkezetét (bevételek mértéke és forrása), és így a rendelkezésre álló vásárlóerőt is.

Az ArcAdat területi statisztikai adatbázis lehetővé teszi időbeli és térbeli jellegzetességek, tendenciák vizsgálatát, ezzel is segítve az üzleti döntéshozatali folyamatokat. Az elemzéseket térképes megjelenítéssel is támogatjuk, ami önnek is megkönnyíti üzleti adatai értelmezését, az elemzési eredmények vizualizálását!

A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Mennyire élhetők a budapesti kerületek?

Mennyire élhetők a budapesti kerületek? Hol, kik laknak Budapesten? Milyen a lakásállomány összetétele? Hol dolgoznak többen és hol él több eltartott? Hol újul meg a lakásállomány, hol nagyobb a vállalkozói aktivitás?

Ilyen és hasonló kérdések megválaszolásában segít az ArcAdat adatbázis immár 15 évet (2000-2015) feldolgozó – térképes elemzésekhez előkészített – adatbázisa Budapestre, de akár Magyarország bármely térségére is.

A lakónépesség jellemzői

A demográfiai adatkörökből megtudhatjuk a népesség korcsoportok és nemek szerinti összetételét, az oda és elköltözések tendenciáit és volumenét, de akár a gyerekkorú népesség infrastrukturális ellátottságát (bölcsőde-óvoda-iskola), vagy a felnőtt népesség egészségügyi állapotát is. Az idősoros adatok segítenek a tendenciák felismerésében, a térképes megjelenítések a területi összefüggések vizsgálatában: további demográfiai elemzések, térképek.

Budapest-kerulet-vandorlas-2005-2015

A képek is mutatják, hogy a vizsgálati időszak első felében nagyon jellemző volt a fővárosból az agglomerációs térségbe való kiköltözés. Ez a folyamat a fővárosi kerületek revitalizációs törekvéseinek hatására lassult (leginkább a 8, 9, 11 kerületekben). Az összes kerület közül a 13. az, amelyik tartani tudta magát a vizsgálati időszakban.

A lakásállomány összetétele és változása

A lakásállomány összetétele – lakások területe, szobaszáma és komfortfokozata – valamint a lakások kora, a megújulás, megújítás mértéke sokat elárul egy terület vitalitásáról, fejlődési potenciáljáról. Az új építések területi megoszlása és mértéke jó jelzője lehet – többek között – a vásárlóerő potenciál megoszlásának is. Lakásállományhoz kapcsolódó elemzések, térképek »

Budapest-kerulet-ujlakasszam-2005-2015

Jövedelmi viszonyok és a vásárlóerő

Az eltartottak illetve az adózók aránya, a munkanélküliség mértéke, a vállaklozói aktivitás, és ezen belül az aktív vállalkozási volumen mértéke mind meghatározó tényezői egy-egy terület fejlődési potenciáljának és vásárlóerő mértékének meghatározásakor. E tényezők ismerete döntő fontosságú lehet egy hálózatfejlesztési, vagy telephely-választási, de akár szolgáltatásfejlesztési döntés-hozatali folyamatban. Vásárlóerőhöz kapcsolódó elemzések, térképek »

Budapest-kerulet-adozok-2005-2015

Az ArcAdat területi statisztikai adatbázisban már elérhetők a 2015 évre vonatkozó statisztikai adatsorok, így egységes szerkezetben áll rendelkezésére elemzési célra 15 évnyi idősoros adat.

Használja mindig a céljaihoz leginkább illeszkedő elemzési adatbázisokat. A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Mekkora a magyar városok vásárlóereje?

Mekkora a magyar városok vásárlóereje? Mekkora különbségek vannak egy településen belül? Mi befolyásolja a vásárlóerő mértékét? 
Ezek és az ehhez hasonló – üzleti célú – kérdések megválaszolásában segít a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis és elemzési alaptérkép.

Böngéssze szabadon a vásárlóerő adatbázis térképes bemutató felületét. (Kattintson a képre)

100x100-jovedelem-Budapest-2016

Mi befolyásolhatja a vásárlóerő mértékét?

Az utca szintű vásárlóerő adatbázis célja, hogy minél több olyan szempontot figyelembe vegyen, mely hatással lehet a helyi vásárlóerő nagyságára, ilyenek:

  • lakónépesség nagysága és korösszetétele (fiatalok és idősek aránya)
  • lakónépesség jövedelmi viszonyai,
  • lakónépesség végzettsége,
  • lakókörnyezet jellemzői, a beépítés jellege
  • napközbeni népesség nagysága – mennyien járnak egy területen az ott lakókon kívül?
Egy mutató kiválasztásához kattintson a "Visible layers" választóablakra.

Budapest népsűrűség térképe - 2016
Budapest népsűrűség térképe – 2016

Mire használható az adatbázis?

Az utca szintű vásárlóerő adatbázis számos – üzleti célú – döntés-előkészítési és döntéshozatali folyamatban hatékonyan használható a településen belüli területi különbségek vizsgálatához:

  • vonzáskörzet lehatárolás – autós, gyalogos elérés alapján,
  • lefedettség vizsgálat – szórólap körzet, szolgáltatáselérés, stb.
  • konkurenciaelemzés, penetrációszámítás – POI sűrűség és átfedés alapján,
  • célközönség elérés vizsgálat – korcsoportos népesség, napközbeni népesség nagyság alapján az elérési területen
  • stb…
Településválasztáshoz a keresőmezőbe gépelje be egy település nevét!

100x100-beepites-Budapest-2016

Adatbázis használat, elérhető települések

Az utca szintű vásárlóerő adatbázis megvásárolható Budapestre, a megyeszékhelyekre, a 20 ezer főnél népesebb magyar településekre, valamint Budapest agglomerációjába tartozó valamennyi településre.

 

Az adatbázis elemzési alapegysége egy 100×100 méteres rácsháló, mely lehetővé teszi bármilyen – címhez rendelt, vagy koordinátával rendelkező – adat egységes elemzését, térképi megjelenítését az adatösszesítés lehetőségével.

A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Mennyire voltak aktívak az egyes szavazókörök?

2016 novemberében volt az utolsó országos népszavazás Magyarországon. Az elemzés célja a részvételi arány, valamint az igen-nem-érvénytelen szavazatok területi különbségeinek bemutatása szavazókörökre bontott tematikus térképek segítségével. Az elemzési adatok forrása a valasztas.hu oldalon közzétett szavazóköri eredmények.

A dinamikus felület eléréséhez kattintson a képre!

nepszavazas-2016-eredmeny-terkepSzavazóköri térképi információk

Az elemzés a szavazókörök szerint négy tematikus térképet tartalmaz:

  • Részvételi arány,
  • Igen szavazatok aránya,
  • Nem szavazatok aránya,
  • Érvénytelen szavazatok aránya.
A megjelenített térképi réteg váltásához kattintson a térképablak feletti "Visible layers" elemre.

Technikai háttér

Az elemzési térképek adatforrása a valasztas.hu oldalon publikusan megjelenő szavazóköri eredmények. A térképi megjelenítés alapja a szavazókörökre vetített 50×50 méteres rácsháló. Az adat-összekapcsolás a szavazókörök szerinti címlisták geókódolásával történt. A térképi megjelenítés a CartoDB webes tematikus térkép megjelenítő szoftver használatával valósult meg.

Adathasználat, további elemzési lehetőség

A szavazókörök publikus térképei – a forrás pontos megjelölésével – szabadon felhasználható. A 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis mutatóinak felhasználásával az elemzési eredményekhez ( 20 ezer főnél népesebb és budapesti agglomerációs települések esetében) demográfiai, jövedelmi és egyéb lakókörnyezeti adatok is kapcsolhatók. Továbbelemzés esetén az adatforrások elérhetőségéről kérdezze munkatársainkat »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Munkanélküliség mértéke – Infografika

Minden hónapban feldolgozzuk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által publikált településsoros munkanélküliségi adatsorokat annak érdekében, hogy minél több tényezőt bevonhassunk a területi különbségek vizsgálatához Magyarország településeinek vonatkozásában.

Ebben a hónapban három településcsoportot dolgoztunk fel – a szokásos térképi megjelenítés mellett – infografika segítségével:

  • Megyei jogú városok
  • 5000 főnél kisebb népességű városi rangú települések
  • 5000 főnél nagyobb népességű községek

A grafikonokon az X tengely a relatív munkanélküliségi rátát mutatja (regisztrált munkanélküliek száma a munkavállaló korú népességhez képest az adott településen), míg az Y tengely a vizsgált település népességét.

 

Megyei jogú városok

Megyei jogú városok esetében – 2016 szeptemberében – legjobban Sopron teljesített (0,8%), míg a sereghajtó Salgótarján (9,91%). A megyei jogú városok esetében a munkanélküliség mértéke jellemzően 5% alatti, kivétel Debrecen, Miskolc és Szolnok.

5000 fő alatti városok

Ezt a csoportot vizsgálva érdekesség, hogy a legkisebb városok (népesség kisebb, mint 2000 fő) mindegyikében a relatív munkanélküliség mértéke alacsonyabb, mint 5%, ezek: Visegrád, Őriszentpéter, Gyönk, Pálháza, Pacsa és Igal.
A csoport legmagasabb munkanélküliségi rátával sújtott települései (> 10%) 2016 szeptemberében: Verpelét, Abaújszántó, Mándok, Rudabánya, Cigánd és Gönc.

5000 fő feletti nagyközségek

A csoport kiemelkedő települése Solymár, melynek népessége bár meghaladja a 10 000 főt, mégis nagyközségi rangú, munkanélküliségi rátája 1,54 %. A csoportban három olyan település van, melynek munkanélküliségi rátája 10 % feletti, ezek Tiszalúc, Hosszúpályi és Kunmadaras.

Az adatok üzleti haszna

Sok más tényező mellett a települési munkanélküliség mértéke, illetve annak változása is befolyásolja egy térség fejlődőképességét, prosperitását, így a vásárlóerő alakulását. Minél több tényezőt vizsgálunk egyszerre – akár két beruházási helyszín összehasonlításakor – annál árnyaltabb képet kapunk azok erősségeiről – gyengeségeiről. A különböző adatforrások feldolgozásával, az alap statisztikai adatoknál összetettebb mutatókat képezhetünk a települések vásárlóerejének leírására.

Az idősoros adatok vizsgálata a tendenciák felderítését segíthetik.

relativ-munkanelkulisegi-arany-20160109

Az adatok forrása

A települési munkanélküliségi adatok forrása az NFSZ által publikált települési statisztika. A feldolgozott adatok, mint a relatív munkanélküliségi mutató elérhető az ArcAdat adatbázisban, illetve felhasználásra kerülnek a települési vásárlóerő mutatók kidolgozásakor is.


A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »


Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

2016. évi népesség adatok a 100×100 adatbázisban

Állandó lakosok száma, korcsoportos népesség, gyermekek és idős korú népesség megoszlása a településen belül. A lakosság korcsoportos összetételének és területi megoszlásának ismerete elengedhetetlen a sikeres üzleti döntések meghozatala során. Többek között ezeket a népesség adatokat nyújtja a 100×100 utca szintű térinformatikai adatbázis.

Az adatbázis 136 magyarországi településre érhető el!

100x100-nepesseg-2016-budapest

Népesség – demográfiai mutatók és szerepük

Egy szolgáltatás telephelyválasztásakor, vagy egy új üzlet megnyitásakor alapvető kérdés, hogy mennyi embert ér el a szolgáltató egy adott településen vagy vonzáskörzetben. Ugyanez igaz egy ellátási körzet lehatárolásakor is. Mindig kérdés a lakónépesség száma és a népsűrűség.

Korcsoportra célzott szolgáltatások, ellátások esetén a korcsoportos népesség nagysága is meghatározó a döntéshozatal során. Óvodai vagy iskolai körzetlehatárolás, fiatalokra célzott szolgáltatás, vagy idős-ellátás, mind olyan szolgáltatás, ahol tudni kell az adott korcsoport arányát a népességen belül. A korcsoportos népesség mutatók, valamint a gyermek-eltartottsági és idős-eltartottsági mutatók adnak támpontot ezekhez a döntésekhez.

Népesség – demográfiai mutatók elérhetősége

A 2016 évre vonatkozó település szintű lakónépesség adat összes / férfi / nő bontásban beépítésre került az ArcMagyarország vektoros térképi termékbe, valamint az ArcAdat  – közigazgatási egységekhez rendelt – társadalom és gazdaságstatisztikai adatbázisba. Az utca szintű adatsorok és számított mutatók 136 magyarországi településre vásárolható meg a 100×100 adatbázisba építve. Az adatbázisok használatával egyedi térinformatikai elemzések is megrendelhetők.


100×100 vásárlóerő mutatók

A népesség adatok mellet már elérhetők a 2016 évre vonatkozó vásárlóerőre, kínálati ingatlanárakra valamint a napközbeni népesség területi megoszlására vonatkozó számított mutatók, indexek is  a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázisban.

A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat! »


Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Települési vásárlóerő – számított mutatók

A települési vásárlóerő mértéke meghatározó szempont az üzleti döntéshozatali folyamatokban. Ilyen folyamat pl.: egy új telephely kiválasztása, vagy a meglévő értékesítési hálózat optimalizálása is egy kereskedelmi vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozás esetében. 

A vásárlóerő számítása többféleképpen történhet. Korábban (2013) mi is elsősorban az egy főre eső nettó jövedelem adatot vettük figyelembe a mutató számítása során. Az eredmények behatóbb vizsgálata azt mutatta, hogy ez a számítási mód nem tükrözi vissza elég árnyaltan a piaci tapasztalatokat…

Magyar települési jövedelmek - 2013

Magyar települési jövedelmek – 2013

…így további felhasználtató adatokat kerestünk az anomáliák kiszűrésére, a tényleges vásárlóerőt befolyásoló tényezők egyidejű figyelembe vételéhez.

Vásárlóerőt befolyásoló tényezők

A vásárlóerő számításakor alapvetően egy főre eső nettó jövedelem adat az, ami meghatározónak tekintett. Számos olyan tényező van azonban, ami befolyásolja ezt az értéket, a ténylegesen elkölthető jövedelmet. Ezen tényezők egyidejű figyelembe vételével árnyaltabb képet kaphatunk Magyarország különböző térségeinek valós vásárlóerejéről és annak területi különbségeiről.

Magyar települési vásárlóerő - 2014

Magyar települési vásárlóerő – 2014

Egységesen rendelkezésre álló mutatószámok, melyek a súlyozott vásárlóerő számításkor figyelembe vettek:

  • vándorlási különbözet, mivel egy térség prosperitását növeli, ha inkább oda költöznek az emberek, mintha onnan el,
  • munkanélküliség mértéke, mivel nem csak az számít, hogy mennyi pénz jut egy emberre, hanem az is, hogy azt mennyien keresik meg azt,
  • külföldre ingázók aránya, mivel a határokon túl megkeresett jövedelem az itthonitól eltérő módon érvényesül az összjövedelem vizsgálatakor,
  • kínálati ingatlan négyzetméter árak, mivel a lakásvásárlás egy család életében hosszú távú befektetés, így annak értéke, és a forgási sebesség hozzájárul egy terület vitalitásához
  • vállalkozási aktivitás mértéke, vezető vállalatok jelenléte jelentős mértékben befolyásolja egy térség jövedelemtermelő képességét.

A különböző mutatók településmérettől, és térbeli elhelyezkedéstől függően eltérő mértékben befolyásolják az alapértelmezett vásárlóerő nagyságát, így ezek eltérő súlyozási algoritmusok szerint kerültek beszámításra a települési vásárlóerő meghatározásakor.

Települési vásárlóerő gyakorlati alkalmazása

Az üzleti folyamatokban hatékonyan használható a valamennyi magyar településre egységes metodikával számított települési vásárlóerő adatbázis. Telephelyek és vonzáskörzeteik értékesítési hatékonyságának összehasonlítása, az elvonzások, területi átfedések vizsgálata során, de akár a hálózatbővítés optimális ütemének és megtérülési rátájának (ROI) számításának folyamatában is nagy segítséget nyújthat egy ilyen adatbázis.


A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »


Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Társadalmi 3D térképezés a TETA-val

A helyhez köthető adatok térképes vizualizálásával, különböző forrásból származó adatok összekapcsolásával részletesebb képet kaphatunk lakókörnyezetünk jellemzőiről és a területi különbségekről, mintha csak az alapadatokat vizsgálnánk önmagukban.

A Területi Információs Rendszer (TEIR) – Területi Tervezést Támogató Alrendszerében (TETA) is feldolgozott 100×100 adatbázis mutatók felhasználásával készült az a társadalmi 3D térkép, mely összekapcsolja a beépítés jellegére és a lakónépesség korcsoportos összetételére vonatkozó információkat.

Budapest lakókörnyezeti jellemzői

“Budapest népességének egyik harmada lakótelepen, másik harmada egy- vagy kétszintes kertvárosi családi házban él, minden negyedik lakó belvárosi és kb. 14%-uk jár haza esténként zöldövezeti társasházba. Vajon az eltérő beépítési mód a korösszetételben is tükröződik? Hol él több gyerek és kevesebb felnőtt a fővároson belül? Mindezek szemléltetésére különleges 3D térképen ábrázoltuk a beépítési mód és a gyermekeltartottsági ráta térbeli összefüggését.” (forrás: Lechner Központ)

teta-tarsadalmi-3d-terkep-2016A Társadalmi térkép megtekintéséhez kattinston a képre.

Adatok forrása

A TETA / Térképtár / Intézményellátottság menüpontjában is elérhető intézménykereső, valamint lakókörnyezeti jellemzőket utca szinten bemutató térkép alapadatait a GeoIndeX rendszerébe tartozó 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis adja. Az adatbázis 100×100 méteres rácshálóra bontva jeleníti meg a lakónépességre, korcsoportos népességre, a beépítés jellegére, valamint az ingatlanárakra és jövedelmi viszonyokra vonatkozó alapadatokat, és az ezekből származtatott számított mutatókat.

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

A munkanélküliség változása 2016 első felében

A Nemzeti Foglalkoztatási szolgálat oldalán már elérhetők a 2016. júniusára vonatkozó településsoros munkanélküliségi adatok. Így frissítésre kerültek az ArcAdat adatbázis munkanélküliségre vonatkozó számított mutatói is.

Az elérhető adatokból készültek az új áttekintő elemzési térképek is, melyeken jól látszik, hogy a nyári szezonális munkák, hogyan javítják a munkanélküliségre vonatkozó mutatókat, mind a Balaton menti térségekben, mind az alföldi mezőgazdasági területeken.

Relativ-munkanelkulisegi-arany-201606Relativ-munkanelkulisegi-arany-201604

Változás az előző év azonos időszakához, illetve az előző hónapokhoz képest.

A térképek alapján általános javulási tendencia látható mindkét összehasonlítás vonatkozásában. Elenyésző azon településeknek a száma, ahol a korábbihoz képest 5 % felett nőtt a regisztrált munkanélküliek munkavállaló korú népességhez viszonyított aránya, és ezek a települések is jellemzően kis lélekszámú községek.

További munkanélküliség alakulásához kapcsolódó elemzések »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

POIX adatbázis frissítés – 2016 június

Már megvásárolható a POIX – Magyarország érdekes és fontos helyei – egységes szerkezetű, elérhetőségi (cím, telefon, web, e-mail) és koordináta adatokkal ellátott adatbázisa idei második frissítése.

Újdonságok az adatbázisban

A negyedéves változáskövetésen túlmenően részletes ellenőrzésre és szükség szerint módosításra kerültek a:

  • Bankfiókok, takarékszövetkezetek és ATM-k,
  • Gyógyszertárak (BRAND-ek szerint),
  • BRAND-es áruházláncok,
  • Ipari parkok és inkubátorházak,
  • Közmű szolgáltatók és
  • Nagykövetségek

POIX-Iparipark-uthalozat-201606

Felhasználói igények és visszajelzések alapján külön alkategóriába kerültek a bevásárló központok és üzletházak. Így egy-egy konkurencia elemzés, vagy vonzáskörzet meghatározás során már eltérő súllyal vehetők figyelembe az elemzések során.

A frissítés eredményeként az adatbázis jelenleg több, mint 170 000 egyedi objektumot tartalmaz 6 főkategoriába, azon belül 25 kategóriába és több, mint 450 alkategóriába rendezve.

POIX felhasználási lehetőségek

A POIX adatbázis egyaránt felhasználható:

A POIX adatbázis megfelelő kategóriaelemei felhasználásra kerülnek a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis központi hely mutatóinak számításakor is. Kapcsolódó elemzés »

POIX kategórialista

A POIX adatbázis 2016. július 1.-től érvényes kategórialistája és elemszámai:

Kategória  db
Szállás és étkezés (Szállás) 7 560
Szállás és étkezés (Étkezés) 11 076
Infrastruktúra (Közigazgatás) 8 569
Infrastruktúra (Közmű szolgáltatás) 1 434
Infrastruktúra (Szervezet) 2 785
Infrastruktúra (Közszolgáltatás) 16 748
Oktatás és egészség (Közoktatás) 12 546
Oktatás és egészség (Szakmai- és továbbképzés) 3 316
Oktatás és egészség (Orvosi intézmény) 20 447
Oktatás és egészség (Egészségügyi szolgáltatás) 14 334
Oktatás és egészség (Állatjóléti szolgáltatás) 237
Oktatás és egészség (Felsőoktatás) 258
Sport és szórakoztatás (Sporttevékenység) 3 585
Sport és szórakoztatás (Szórakozóhely) 750
Sport és szórakoztatás (Szerencsejáték) 440
Sport és szórakoztatás (Látványosság) 1 271
Szállítás és közlekedés (Közút) 1 089
Szállítás és közlekedés (Vasút) 1 604
Szállítás és közlekedés (Légi) 53
Szállítás és közlekedés (Vízi) 233
Kereskedelem (Nagykereskedelem) 21
Kereskedelem (Szolgáltatás) 32 806
Kereskedelem (Kiskereskedelem) 32 192
Ipar és mezőgazdaság (Ipar) 245
Ipar és mezőgazdaság (Mezőgazdaság) 6
Mindösszesen 173 605

Kérdés vagy megrendelés esetén keresse munkatársainkat »

 

 

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Letölthető anyagok

Kapcsolat


GeoX Kft.
1035 Budapest
Kerék utca 80.
Tel.: +36 1 439 0055
Fax.: +36 1 700 2085