Main menu
GeoIndex • Blog

Data Stories 2019 kiállításon a GeoX posztere

A CEU szervezésében nyílt március 26-án a Data Stories 2019 adatvizualizációs kiállítás, amelyen  a GeoX csapatának poszterét is kiállították. Témánk a Budapest és agglomerációjának demográfiai átalakulása volt, melyhez a térképes megjelenítést választottuk.  Az adatvizualizáció során azt mutattuk be, hogy 2004 és 2018 között hogyan változott a főváros térségének beépítettsége, hol jöttek létre új beépítések, melyek voltak az időben párhuzamosan zajló urbanizációs jelenségek jellemző térségei. Az adatelőkészítés fázisában a  2004-es és a 2018-as népességnyilvántartás adatait dolgoztuk fel, melynek során a két időpont lakcímeit elhelyeztük a térképen és összevetettük az azonos címeken élők számát és demográfiai jellemzőit. Térképen azonosítottuk a jelentős változáson átmenő területeket, amiket a beépítés jellege (lakópark, üdülőövezet, belváros), a népességváltozás iránya (növekedés vagy fogyás) és a korszerkezet (kisgyermekes családok, idősek) alapján típusokba soroltunk. Az egyes típusok jellegzetes példáit a térképen is kiemeltük.

A kiállítás április 12-ig tekinthető meg a CEU Nádor utca 15. alatti épületében. Az esemény hivatalos oldala pedig itt érhető el.

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

BudapestBI 2018 Adatvizualizációs verseny

2018. november 14-én zajlott a Budapest BI Adatvizualizációs versenye, ahol csapatunk a legjobb nyolc versenyző között mutathatta be pályaművét. Idén a Budapest Airport forgalmi statisztikai adataiból kaptunk egy válogatást, mely a 2013-2017 közötti időszakra tartalmazott havi bontású adatokat.

Az adatokat sokféle szempont szerint elemeztük és végül a legérdekesebbnek gondolt eredményeket a Carto felületén vizualizáltunk. Az adatállományt kiegészítettük a légitársaságok saját statisztikai adataival is, annak érdekében, hogy átfogóbb képet kaphassunk a hazai utasforgalom alakulásáról Európán belül.

Az alábbi térképen azt vizsgáltuk meg, hogy milyen kihasználtsággal rendelkeznek az egyes úticélok, jellemzően melyik hónapban/évszakban repülik az adott desztinációt a legnagyobb kihasználtsággal, valamint, hogy mekkora az éven belüli fluktuáció az utasforgalom és a telítettség alapján. A kihasználtság és annak éven belüli alakulása alapján kategóriákba soroltuk a desztinációkat.

A böngészhető térkép itt, vagy a képre kattintva érhető el »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

A bulinegyedről történt népszavazás térbeli vonatkozásai

A bulinegyeddel kapcsolatos népszavazás eredménytelen volt a résztvevők alacsony száma miatt, így ez a “történet” lezárult. Nézzük meg a népszavazás eredményeit térképen, és gondolkozzunk el azon, hogy milyen térbeli tudást nyerhetünk belőle.
Már a bulinegyed határának meghatározása sem egyszerű: a népszavazási kezdeményezés megadott egy határvonalat (lásd térkép), de tudjuk, hogy a valós határvonal nem ilyen éles, az éjszakai szórakozás és annak hatásai nem állnak meg az utcatengelyen és a kerülethatáron.
Ha megnézzük a vendéglátóhelyek sűrűsödését, látszik, hogy a bulinegyed határain túlnyúlnak a szórakozóhelyek, átlépve a kerülethatárokon, és inkább a Nagykörút jelenti a szórakozóhelyek külső határát. A vendéglátóhelyek térbeli eloszlását és látogatottságát a mobil applikációs bejelentkezésék számával jellemeztük.

A böngészhető térkép itt, vagy a képre kattintva érhető el »

A népszavazásra minden VII. kerületi lakos jogosult volt, függetlenül attól, hogy a bulinegyeden belül, vagy attól távol lakik.
Ha megnézzük a részvételi arányt az egyes szavazókörökben, jól látszik, hogy a bulinegyeden belül volt a legnagyobb érdeklődés, míg  a zajos szórakozóhelyektől távolabb lakók jóval kevesebben mentek el szavazni.
Az éjféli bezárás mellett voksolók aránya szintén az éjszakai zajjal leginkább sújtott kerületrészeken, a bulinegyedben és a körúton lakók körében volt a legmagasabb, míg a kerület külső szélén élők inkább közömbösek voltak a problémával szemben.
Mit tanultunk ebből? Nagyjából azt, amit eddig is tudtunk: szavazni csak megadott területi egységekben lehet, míg a hatások nem ismerik a mesterségesen kitalált adminisztratív határvonalakat.
A 43 ezer szavazásra jogosult kerületi lakos egynegyede lakik a bulinegyed határain belül és érintett valamilyen formában a bulinegyed jövőjét illetően. Amennyiben a népszavazáson csak ezt a 10 ezer főt kérdezték volna meg, a népszavazás akkor is érvénytelen lett volna, mert még a legzajosabb kerületrészben sem érte el a részvételi arány a 30 százalékot.

Készült Cserteg András és Géczi Judit ötletei alapján.

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

ArcAdat adatbázis – idősoros elemzések minden szinten

Egy adófizetőre jutó családi kedvezmény mértéke - Járás - 2016

A helyfüggő információk, vonzáskörzet jellemzők egyre nagyobb szerepet kapnak az üzleti döntéshozatali folyamatokban. Az ArcAdat statisztikai adatbázis – Budapest sajátosságait figyelembe véve – 2000-2016 időszakra tartalmaz statisztikai adatsorokat elemzésre előkészített formában.

Területi szintek

Budapest kerületei, a magyar települések, a kistérségek és járások, a megyék és a régiók mind önálló adatsorokkal rendelkező elemzési egységek az ArcAdat adatbázisban. A felhasználók így mindig az igényeikhez leginkább illeszkedő területi szinten elemezhetik a vásárlóerőt befolyásoló tényezőket, nem csak önmagukban, hanem összefüggéseiben is.

A járási szint sajátossága, hogy Budapest kerületei önmagukban is egy-egy járást jelentenek, így – Budapest esetében – járás szintű adatok részletesebbek, mint a település szintű adatsorok. Így a kerületek jellemzői jobban összehasonlíthatóak az ország többi térségével – azonosságok és különbségek feltárásakor.

Jövedelem, Lakásállomány, Vásárlóerő

Mi mivel függ össze? Mi befolyásolja a jövedelmi viszonyok alakulását, a vállalkozások számának növekedését vagy csökkenését, az elvándorlás mértékét vagy akár a turisztikai vonzerő nagyságát. A befolyásoló tényezők vizsgálatában, az üzleti folyamatokra gyakorolt hatás elemzésében nyújt segítséget az ArcAdat adatbázis.

Lakásépítések száma – Lakásépítések aránya a teljes lakásállományhoz képest – Lakásépítések aránya a lakónépességre vetítve. Ugyanaz az alapadat három különböző dimenzióban vizsgálva más-más képet mutat:

Vállalkozási intenzitás mértéke és összetétele vagy akár annak változása eltérő az ország különböző térségeiben. Az ArcAdat adatbázis lehetőséget teremt az összefüggések vizsgálatára, a befolyásoló tényezők összehasonlító elemzésére, alapadatok mellett számított mutatók térképi megjelenítésére is.

Vendégéjszakák száma sok esetben indikátora lehet egy térség fejlettségének, fejlődési potenciáljának. Az idősorok vizsgálata segíti a tendenciák megismerését, a rejtett potenciálok felderítését.

Térképi megjelenítés, elemzés

A térképi megjelenítést minden esetben az ArcMagyarország vektoros közigazgatási térképállomány használatával készítettük el. Az ArcAdat statisztikai adatbázis és az ArcMagyarország térkép közigazgatási rétegei egymással összhangban vannak (KSH kódok és megnevezések egységesítése), így az adatok összekapcsolása bármilyen térinformatikai szoftverrel (ArcGIS, MapInfo, QGIS, Carto, stb.) könnyen megoldható.

A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Járásközpontok vásárlóereje – új adatsorok elemzésekhez – 2018

100x100 vásárlóerő adatbázis új települések - 2018

2018 január elsejétől új településekkel bővült a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis. A megyeszékhelyek, megyei jogú városok, budapesti agglomerációs települések és a 20 000 fő feletti lakosú települések mellett már elérhetők a járás központ települések térképes vásárlóerő adatbázisai is. Az adatbázis így 110 településsel bővült.

Icon
GeoIndeX 100x100 adatbázis mutatók - 2017 165.89 KB

Interaktív térkép a magyar nagyvárosokra és Budapest agglomerációjára »

Elemzési lehetőségek

Az adatbázis lehetővé teszi – már nem csak Budapest és agglomerációja, vagy a megyeszékhely- települések összehasonlító elemzését, a területi különbségek hatékony vizsgálatát. Az elemzési témakörök között egyaránt szerepelnek a népesség összetételére, a jövedelmi viszonyokra, a beépítés jellegére és a szolgáltatási ellátottságra vagy a napközbeni népesség – különböző szempontú – megoszlására vonatkozó alapadatok és számított mutatók.

Icon
GeoIndeX adatbázis árak a 100x100 településekre - 2018 18.31 KB

Kapcsolódó adatbázisok, szolgáltatások

A térinformatikai elemzési alapadatbázis településenként is megvásárolható, térinformatikai szoftverrel szabadon feldolgozható, saját felhasználói adatokkal összekapcsolva tovább elemezhető. Igény szerint vállaljuk egyedi lakókörnyezeti vagy vonzáskörzet elemzés készítését is az előre egyeztetett tartalommal és formátumban.

A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Legkisebb városok, legnépesebb községek

Magyar települések népessége 2017.01.01

A HVG-ben megjelent “Stop a városaspiránsoknak: Tihany, Nagycenk, Recsk lemaradt?” cikk ihlette ezt a böngészhető térképet, melyen minden magyar település népessége, illetve rangja megnézhető, illetve a népességszám és a település rang szerint szűrhető.

Jó böngészést!

A térkép forrása az ArcMagyarország közigazgatási és úthálózati térkép.

Budapest népessége 2017. január elsején – a népességnyilvántartó adatai szerint 1 697 367 fő –  volt. A jobb térképi áttekinthetőség és összehasonlíthatóság érdekében a fővárosi népesség adatokat kerület szinten jelenítjük meg.

Megyeszékhelyek és a legkisebb városok

Az ország Budapest központúságát jól jellemzi, hogy míg a 23 budapesti kerület közül ötnek is meghaladja a népessége a 100 000 főt, addig a megyeszékhelyek közül ez csak hétre igaz: Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs és Szeged.

A városi rangot kapott települések közül egyedül Dunakeszi népessége haladja meg a 40 000 főt. Ma Magyarországon 91 olyan város van, melyeknek a népessége nem éri el az 5000 főt, és van hat olyan magyarországi város, melynek népessége 2000 fő alatti: Igal (1444 fő), Gyönk (1831 fő), Őriszentpéter (1177 fő), Pacsa (1715 fő), Pálháza (1085) és Visegrád (1824 fő).
A böngészhető térkép itt érhető el »

Aprófalvak és a legnagyobb községek

Magyarország ma több, mint 2700 község van, ebből közel ezer 500 fő alatti, elsősorban a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon. A legkisebb városokhoz hasonlóan a legnagyobb községek kategóriába is hatan tartoznak, ezek népessége meghaladja az 5000 főt, ezek: Győrújbarát (6650), Páty (7523), Üröm (7509), Erdőkertes (8248), Tahitótfalu (5888), Domaszék (5087).
A böngészhető térkép itt érhető el »

További elemzési lehetőségek

Egy város értékét, nem csak az ott élő népesség számossága határozza meg. A történelmi értékek, a turisztikai célpontok, a közlekedési kapcsolatok, de az ellátott funkciók számossága és minősége is meghatározó.

A települések összehasonlítását segítik a GeoIndeX rendszerébe tartozó különböző üzleti térinformatikai szolgáltatások és elemzési adatbázisok.

A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Térképes adatvizualizáció lehetőségei – CartoDB

POS terminálok területi megoszlása - 2017.10.10

A felhő alapú szolgáltatások térnyerésével egyre több olyan ingyenes, vagy előfizetéses rendszerű felület érhető el, mely a hely alapú információk vizualizálását és egyben elemzését teszik lehetővé, ezzel könnyítve meg az összefüggések megértését.

POS terminál adatbázis és a CartoDB

A POS terminálok helyadatainak közösségi adatgyűjtése kapcsán néztük meg milyen lehetőségeket ad a CartoDB felülete az adatok megjelenítésére és elemzésére.
A CartoDB-ben alapértelmezetten 10 különböző adatmegjelenítés biztosított pontszerű (koordináta adatokkal megadott) adatok elemzésére:

  • “Simple” – egyszerű pontmegjelenítés, hozzáadott érték nélkül,
  • “Choropleth” – számérték szerinti színskálás megjelenítés,
  • “Bubble” – számérték szerinti mérettartományos megjelenítés,
  • “Category” – leíró adat alapján csoportokba rendezett megjelenítés,
  • “Cluster” – összesített adatmegjelenítés a helyszínek sűrűsödése alapján, ahol nagyításra az elemszám és méret dinamikusan változik,
  • “Heatmap” – összesített adatmegjelenítés a helyszínek sűrűsödése alapján,
  • “Intensity” és “Density” – események sűrűsödésének és intenzitásának ábrázolására szolgáló vizualizációs eszköz
  • “Torque” “Torque cat“- események időbeliségének és térbeli megoszlásának egyidejű ábrázolására szolgáló, animált térkép.

Térképi adatelemzés előnyei

A térkép alapú adatelemzés legfőbb előnye, hogy a térbeliség és a térbeli összefüggések megjelenítése gyorsan és egyszerűen emelhető be az elemzési és döntéshozatali folyamatokba. További előnye, hogy a “képszerű” megjelenés az átlag ember számára is könnyebben értelmezhetővé teszi az adatokat és a bennük rejlő információkat. Egy jól összeállított térképet, a megfelelően kiválasztott megjelenítési móddal nem kell hosszasan magyarázni, értelmezni. Eszközt ad a kezünkbe az újonnan szerzett információk továbbgondolásához, mélyebb elemzéséhez.

Térképi elemzés a döntések támogatására

A jó minőségű, egységes szerkezetű alapadatok önmagukban is jelentős értéket hordoznak. Saját üzleti adatokkal kapcsolva jelentős hozzáadott értéket jelentenek akár az alábbi döntéshozatali folyamatokban is:

  • telephelyválasztás
  • hálózatoptimalizálás
  • beruházási megtérülés-számítás
  • konkurenciaelemzés
  • vonzáskörzet elemzés
  • ellátási körzet meghatározás és lefedettségvizsgálat

További térkép alapú elemzési lehetőségek »

Elemzési és adatbázis szolgáltatásainkról kérdezze munkatársainkat »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Vásárlóerő, népesség térkép – új adatsorok 2017

Budapest jövedelem térkép - 2017

Elkészült a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis 2017 évi frissítése. A térinformatikai adatbázis 136 magyarországi településre tartalmazza a népsűrűség, korcsoportos népesség, vásárlóerő, jövedelem adatokat. 
Komplex mutatók jellemzik a lakókörnyezet és a napközbeni népesség megoszlásának sajátosságait minden vizsgált településre.

Böngészhető vásárlóerő-jövedelem térkép »

Vásárlóerő, jövedelem adatsorok

Adatbázis mutatók – 2017

Az adatbázis mutatók mind a 136 magyar településre egységes szerkezetben vásárolhatók meg üzleti célú lakókörnyezeti vagy vonzáskörzet elemzésekhez,

100×100 adatbázis adattartalma Mértékegység Érvényesség
Azonosító – 2017
Megye neve – 2017
Település neve – 2017
Irányítószám – 2017
Kerület (csak Budapesten) – 2017
Városrész, településrész – 2017
Egyéb városrész, településrész – 2017
Lakótelep, lakópark – 2017
Lakóövezet jellege – 2017
Háztartások száma db 2017
Állandó népesség száma fő 2017
0-14 évesek száma fő 2017
15-18 évesek száma fő 2017
19-30 évesek száma fő 2017
31-62 évesek száma fő 2017
63 év felettiek száma fő 2017
100 felnőttkorúra jutó gyermekkorú % 2017
100 felnőttkorúra jutó időskorú % 2017
100 gyermekkorúra jutó időskorú % 2017
Diplomások aránya a megfelelő korúak százalékában % 2017
Egy főre jutó éves nettó jövedelem HUF/fő/év 2017
Lakókörnyezet típusa – 2017
Városközpont index – 2017
Turisztikai vonzerő index – 2017
Gyalogos forgalom index – 2017
Közösségi közlekedési index (csak Budapest) – 2017

Népesség, korcsoportok, központi helyek

A népesség nagysága és korcsoportos megoszlása mellet meghatározó, hogy mennyien és merre mozognak a városon belül. Üzleti elemzések készítésekor – telephelyválasztás, lakókörnyezet és vonzáskörzet elemzés, lefedettség vizsgálat – a komplex mutatók adnak bővebb információt a népesség városon belüli népesség mozgásáról.

Adatbázis vásárlás, elemzési lehetőség

A térinformatikai adatbázis különböző formátumokban: MapInfo.tab, ESRI shape, txt. akár településenként is megvásárolható, vagy az adatbázis felhasználásával egyedi elemzés is megrendelhető. A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Nőtt vagy csökkent a munkanélküliség 2017 első negyedévében?

Magyar Települések Munkanélkülisége - 2017 március

Mihez képest?
Az NFSZ által publikált településsoros munkanélküliségi adatokat elemezve mindkét állítás igaz lehet. Az év első három hónapját nézve romló értékeket látunk Magyarországon. Az előző év azonos időszakához viszonyítva viszont javuló tendencia mutatkozik a munkanélküliségi helyzetben.

20 % feletti munkanélküliségi mutató

A relatív munkanélküliségi mutató adja meg a regisztrált munkanélküliek munkavállaló korú népességhez viszonyított arányát. A település szintű térképeket vizsgálva jól látszik, hogy a 2017 január – március időszakban a 20 % feletti relativ munkanélküliségi arányt mutató települések száma 46-ról 136-ra nőtt, elsősorban Somogy, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.

3 % alatti munkanélküliségi mutatójú térségek

3 % alatti munkanélküliségi értéket a vizsgált időszakban Győr-Moson-Sopron megye települései és Budapest agglomerációs térsége ért el első sorban. A megyeszékhelyektől távolodva a relatív munkanélküliségi arány láthatóan növekszik, de érdekesség Hódmezővásárhely környéke, amely igen kedvező képet mutat.

Rövid távon romlott, hosszabb távon javult a munkanélküliségi helyzet?!

Az idősoros adatokat vizsgálva két ellentétes folyamat figyelhető meg. A 2017 év első három hónapjában jelentős mértékben nőtt a munkanélküliség. Az előző év azonos időszakával összevetve viszont javulás figyelhető meg a vizsgált relatív munkanélküliségi mutató vonatkozásában.

Változás mértéke az előző hónapokhoz viszonyítva

2017 első három hónapját vizsgálva 48-ról 249-re nőtt azon települések száma, ahol 5 % feletti volt a relatív munkanélküliségi mutató romlása, azaz jelentősen nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Megduplázódott azon települések száma is, ahol  – ha nem is ilyen jelentős mértékben, de – nőtt a regisztrált munkanélküliek aránya.

Változás mértéke az előző év azonos időszakához képest

2016 első negyedévéhez viszonyítva összességében javuló tendencia figyelhető meg a munkanélküliség mértékében Magyarország településein. Budapest – Tatabánya – Győr – Székesfehérvár háromszögben kiegyenlítettebb a helyzet. A vidéki térségekben nagyobb a relatív munkanélküliség mértékének ingadozása.

Munkanélküliség – demográfia – vásárlóerő

A relatív munkanélküliségi mutató  mértéke függ a demográfiai viszonyoktól: eltartottak, gyermek és időskorúak aránya, elvándorlás mértéke is. A munkanélküliség mértéke befolyásolja egy térség jövedelmi szerkezetét (bevételek mértéke és forrása), és így a rendelkezésre álló vásárlóerőt is.

Az ArcAdat területi statisztikai adatbázis lehetővé teszi időbeli és térbeli jellegzetességek, tendenciák vizsgálatát, ezzel is segítve az üzleti döntéshozatali folyamatokat. Az elemzéseket térképes megjelenítéssel is támogatjuk, ami önnek is megkönnyíti üzleti adatai értelmezését, az elemzési eredmények vizualizálását!

A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Mennyire élhetők a budapesti kerületek?

Elvándorlás mértéke - Budapesti kerületek - 2015

Mennyire élhetők a budapesti kerületek? Hol, kik laknak Budapesten? Milyen a lakásállomány összetétele? Hol dolgoznak többen és hol él több eltartott? Hol újul meg a lakásállomány, hol nagyobb a vállalkozói aktivitás?

Ilyen és hasonló kérdések megválaszolásában segít az ArcAdat adatbázis immár 15 évet (2000-2015) feldolgozó – térképes elemzésekhez előkészített – adatbázisa Budapestre, de akár Magyarország bármely térségére is.

A lakónépesség jellemzői

A demográfiai adatkörökből megtudhatjuk a népesség korcsoportok és nemek szerinti összetételét, az oda és elköltözések tendenciáit és volumenét, de akár a gyerekkorú népesség infrastrukturális ellátottságát (bölcsőde-óvoda-iskola), vagy a felnőtt népesség egészségügyi állapotát is. Az idősoros adatok segítenek a tendenciák felismerésében, a térképes megjelenítések a területi összefüggések vizsgálatában: további demográfiai elemzések, térképek.

Budapest-kerulet-vandorlas-2005-2015

A képek is mutatják, hogy a vizsgálati időszak első felében nagyon jellemző volt a fővárosból az agglomerációs térségbe való kiköltözés. Ez a folyamat a fővárosi kerületek revitalizációs törekvéseinek hatására lassult (leginkább a 8, 9, 11 kerületekben). Az összes kerület közül a 13. az, amelyik tartani tudta magát a vizsgálati időszakban.

A lakásállomány összetétele és változása

A lakásállomány összetétele – lakások területe, szobaszáma és komfortfokozata – valamint a lakások kora, a megújulás, megújítás mértéke sokat elárul egy terület vitalitásáról, fejlődési potenciáljáról. Az új építések területi megoszlása és mértéke jó jelzője lehet – többek között – a vásárlóerő potenciál megoszlásának is. Lakásállományhoz kapcsolódó elemzések, térképek »

Budapest-kerulet-ujlakasszam-2005-2015

Jövedelmi viszonyok és a vásárlóerő

Az eltartottak illetve az adózók aránya, a munkanélküliség mértéke, a vállaklozói aktivitás, és ezen belül az aktív vállalkozási volumen mértéke mind meghatározó tényezői egy-egy terület fejlődési potenciáljának és vásárlóerő mértékének meghatározásakor. E tényezők ismerete döntő fontosságú lehet egy hálózatfejlesztési, vagy telephely-választási, de akár szolgáltatásfejlesztési döntés-hozatali folyamatban. Vásárlóerőhöz kapcsolódó elemzések, térképek »

Budapest-kerulet-adozok-2005-2015

Az ArcAdat területi statisztikai adatbázisban már elérhetők a 2015 évre vonatkozó statisztikai adatsorok, így egységes szerkezetben áll rendelkezésére elemzési célra 15 évnyi idősoros adat.

Használja mindig a céljaihoz leginkább illeszkedő elemzési adatbázisokat. A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Újdonságok

Letölthető anyagok

Icon
ArcAdat változólista - 2018 512.41 KB
Icon
100x100 adatbázis települései - 2018 595.09 KB
Icon
Magyarország vektoros térképállománya - 2017 274.98 KB

Kapcsolat


GeoX Kft.
1035 Budapest
Kerék utca 80.
Tel.: +36 1 439 0055
Fax.: +36 1 700 2085