Mihez képest?
Az NFSZ által publikált településsoros munkanélküliségi adatokat elemezve mindkét állítás igaz lehet. Az év első három hónapját nézve romló értékeket látunk Magyarországon. Az előző év azonos időszakához viszonyítva viszont javuló tendencia mutatkozik a munkanélküliségi helyzetben.

20 % feletti munkanélküliségi mutató

A relatív munkanélküliségi mutató adja meg a regisztrált munkanélküliek munkavállaló korú népességhez viszonyított arányát. A település szintű térképeket vizsgálva jól látszik, hogy a 2017 január – március időszakban a 20 % feletti relativ munkanélküliségi arányt mutató települések száma 46-ról 136-ra nőtt, elsősorban Somogy, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.

3 % alatti munkanélküliségi mutatójú térségek

3 % alatti munkanélküliségi értéket a vizsgált időszakban Győr-Moson-Sopron megye települései és Budapest agglomerációs térsége ért el első sorban. A megyeszékhelyektől távolodva a relatív munkanélküliségi arány láthatóan növekszik, de érdekesség Hódmezővásárhely környéke, amely igen kedvező képet mutat.

Rövid távon romlott, hosszabb távon javult a munkanélküliségi helyzet?!

Az idősoros adatokat vizsgálva két ellentétes folyamat figyelhető meg. A 2017 év első három hónapjában jelentős mértékben nőtt a munkanélküliség. Az előző év azonos időszakával összevetve viszont javulás figyelhető meg a vizsgált relatív munkanélküliségi mutató vonatkozásában.

Változás mértéke az előző hónapokhoz viszonyítva

2017 első három hónapját vizsgálva 48-ról 249-re nőtt azon települések száma, ahol 5 % feletti volt a relatív munkanélküliségi mutató romlása, azaz jelentősen nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Megduplázódott azon települések száma is, ahol  – ha nem is ilyen jelentős mértékben, de – nőtt a regisztrált munkanélküliek aránya.

Változás mértéke az előző év azonos időszakához képest

2016 első negyedévéhez viszonyítva összességében javuló tendencia figyelhető meg a munkanélküliség mértékében Magyarország településein. Budapest – Tatabánya – Győr – Székesfehérvár háromszögben kiegyenlítettebb a helyzet. A vidéki térségekben nagyobb a relatív munkanélküliség mértékének ingadozása.

Munkanélküliség – demográfia – vásárlóerő

A relatív munkanélküliségi mutató  mértéke függ a demográfiai viszonyoktól: eltartottak, gyermek és időskorúak aránya, elvándorlás mértéke is. A munkanélküliség mértéke befolyásolja egy térség jövedelmi szerkezetét (bevételek mértéke és forrása), és így a rendelkezésre álló vásárlóerőt is.

Az ArcAdat területi statisztikai adatbázis lehetővé teszi időbeli és térbeli jellegzetességek, tendenciák vizsgálatát, ezzel is segítve az üzleti döntéshozatali folyamatokat. Az elemzéseket térképes megjelenítéssel is támogatjuk, ami önnek is megkönnyíti üzleti adatai értelmezését, az elemzési eredmények vizualizálását!

A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »