Városrészek központi helyeinek meghatározása

Mi határozza meg, hogy egy városon belül hol alakulnak ki központi helyek?
Honnan tudjuk meg, hogy merre járnak az emberek napközben egy városon, vagy akár egy városrészen belül?
Mi segít annak meghatározásában, hogy a lakónépességen kívül mekkora népesség fordul meg egy adott helyszínen egy városon belül?
Ezekre a kérdésekre kerestük mi is a választ, mikor olyan alternatív mutatószámokat építettünk be a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázisba, mely az üzleti célú – pl.: telephely-választási, vonzáskörzet elemzési, konkurencia elemzési – vizsgálati folyamatokat segít, a helyhez köthető adatok térbeli feldolgozásával.
Mi kell ahhoz, hogy egy hely központtá váljon?
A történelmi örökség, a tudatos városfejlesztés, a gazdasági szempontok és fejlesztések egyaránt befolyásolják egyes városrészek funkcióit. Mi három markáns szempontot választottunk elemzéseinkhez, annak meghatározásához, hogy a magyar nagyvárosokban – és kisebb településeken – egységes módszertannal mutathassuk meg a központi helyeket. Ezek
- a szolgáltatási helyszínek,
- a turisztikai célpontok, és
- a közösségi helyszínek
adott területi egységre – 100×100 méteres rácsháló – vetített sűrűsödésének vizsgálata.
Funkcionális központok
A városközponti index mutatja meg a a szolgáltatási funkciók térbeli sűrűsödésének helyeit egy városon belül. A mutatószám meghatározásakor a szolgáltatási helyszíneket a szolgáltatások sokszínűsége, megközelíthetősége, jellege szerint is súlyozzuk így bármekkora területi egységet vizsgálunk, meghatározható annak központi helye.
A funkcionális központok – a lakónépesség számához képest – folyamatos napközbeni népességnövekedést eredményeznek elsősorban a hétköznapokon az általános munka- és nyitvatartási időben.
A mutató valamennyi 20 000 főnél népesebb magyar településre elérhető lesz a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis 2015. évi frissítését követően. A mutató forrása a POIX adatbázis meghatározott kategóriaelemei.
Kiemelt turisztikai helyszínek
A turisztikai célpontok sok esetben növelhetik egy egy helyszín, vagy akár egész városrész központi funkcióját. A turisztikai célpontok köré sok esetben kiszolgáló funkciók is települnek, melyek további gyalogos forgalmat is generálhatnak. A turisztikai célpontok szerint kialakuló központi helyek elemzéséhez a POI adatbázis leválogatás mellett a közösségi oldalakra feltöltött – helyadattal ellátott – fotóhelyszínek mennyiségi és helyadatait használjuk fel.
A turisztikai célpontok – a lakónépesség számához képest – elsősorban szezonális, hétvégi vagy eseményhez kötött nagy létszámú gyalogos forgalmat generálhat.
A mutató valamennyi 20 000 főnél népesebb magyar településre elérhető lesz a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis 2015. évi frissítését követően. A mutató forrása a POIX adatbázis meghatározott kategóriaelemei.
Kiemelt közösségi helyszínek
A közösségi helyszínek egyaránt lehetnek munkahelyek, szolgáltatási létesítmények, vagy akár kulturális-turisztikai helyszínek. A közösségi helyszínek alapjául a Foursquare bejelentkezések számát és térbeli megoszlását összesítjük az elemzési egységekre.
A Foursquare bejelentkezési helyszínek – a lakónépesség számához képest – bármely napszakban és szezonális időszakban nagyobb gyalogos népesség jelenlétét jelzik.
A mutató valamennyi 20 000 főnél népesebb magyar településre elérhető lesz a 100×100 utca szintű vásárlóerő adatbázis 2015. évi frissítését követően. A mutató forrása a POIX adatbázis meghatározott kategóriaelemei.
Mutatószámítás és vizsgálati egységek
Minden mutató számítási és megjelenítési egysége a vizsgálati területre vetített 100×100 méteres rácsháló, mely lehetővé teszi a vizsgálati adatok egységes összehasonlíthatóságát – saját, akár cím szintű – üzleti adatok integrálását és összevetését az általános vizsgálati adatokkal.
Elemzési szolgáltatás
A mutatók számításához és karbantartásához kapcsolódóan vállaljuk egyedi adatbázis leválogatások és azokon alapuló egyedi elemzések készítését is akár térképi megjelenítéssel, táblázatos és szöveges kiértékeléssel.







