Main menu

Hol terjed az ágyi poloska Budapesten?

Minden mindennel összefügg?

Ez a kérdés utoljára  akkor merült fel bennünk, mikor a netet böngészve rábukkantunk egy rovarirtással foglalkozó cég oldalára ott is egy – a cég által regisztrált – ágyi poloska fertőzéseket bemutató térképre.

Rögtön felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon az ágyi poloskával fertőzött lakások területi megoszlása összefüggésben állhat-e a lakókörnyezet jellemzőivel, a beépítés jellegével, esetleg a jövedelmi viszonyokkal?

Hogy terjed az ágyi poloska?

Az ágyi poloska alapvetően kétféle módon terjed. A poloskával fertőzött használt holmik, bútorok beszerzésével, vagy poloskával fertőzött szálláshelyen saját ruháinkkal együtt kerülhetnek a lakásba az élősködők. Másik lehetséges forrás a közvetlen szomszédság, azaz pl. a társasház fertőzött lakásából a hézagok mentén terjedhet tovább a környező lakásokba.

Milyen környezetben terjed az ágyi poloska?

Beepites-Budapest-poloskaterkep

Az ismérvek alapján feltételezhető, hogy az ágyi poloska megjelenése valószínűbb azokban a lakóházakban amelyekre jellemző a:

  • panel/zárt tömbös beépítés
  • albérletek magas aránya
  • használt bútorok, holmik nagy száma
  • szegénység

A beépítés jellegét ábrázoló térképen jól látszik, hogy az ágyi poloska előfordulások száma valóban elsősorban a lakótelepek és a zárt beépítésű lakóövezetek problémája. A cég által regisztrált összes budapesti eset 86%-a lakótelepekhez vagy zárt beépítésű lakótömbökhöz köthető. A kertvárosi és zöldövezeti részeken is regisztráltak ugyan ágyi poloskát, de ezek az esetek mind elszigeteltek, mivel a tovább terjedést itt akadályozza a különálló beépítés.

Mitől függ a fertőzöttség mértéke?

Tény, hogy a lakótelepeken és a belvárosban a legnagyobb a lakássűrűség, tehát egy sűrűn lakott helyen az előfordulás esélye is magasabb, ezért megvizsgáltuk a poloska előfordulások számát a háztartásszám arányában, azaz mennyi poloska előfordulás jutott 1000 háztartásra.

Haztartasszam-Bp-poloskaterkep

A sötét kékkel színezett területeken magas a háztartásszám, mégsem regisztráltak ágyi poloskát. Ilyen összefüggő terület Buda belső, zárt beépítésű magja, valamint a pesti belváros. A bel-budai oldal legfertőzöttebb részei a főutakhoz köthetők: a Margit körút, Alkotás út és Attila út sok emeletes gangos lakóépületei a környék legnagyobb laksűrűségű ugyanakkor legleromlottabb állapotú házai. A pesti belső kerületekben az ágyi poloskák legnagyobb gócpontja a VIII. kerületben a Józsefvárosi lakótelep és tágabb környéke, a Nagykörútig bezárólag.

Vannak olyan egybefüggő területek, ahol a magas laksűrűség ellenére nem vagy csak elvétve regisztráltak ágyi poloskát. A lakótelepek közül a Gazdagréti és a Pók utcai lakótelep viszonylag érintetlen a cég adatai alapján. A budapesti lakótelepek ingatlan négyzetméterár alapján felállított rangsorában mindkét lakótelep előkelő helyen áll. A XIII. kerület belső részein és az V. kerületben is alacsony a fertőzöttség a magas laksűrűség ellenére, ugyanakkor az említett városrészek a pesti belváros jómódú környékei közé tartoznak.

Függ az anyagi helyzettől a fertőzöttség?

A jövedelmi helyzet a másik vizsgálható tényező, amiről úgy véljük, hogy kapcsolatban áll az ágyi poloskák elterjedésével.

Jovedelem-Budapest-belvaros-poloskaterkep

A jövedelmet és a poloskafertőzöttséget együtt ábrázolva szembetűnő, hogy az alacsonyabb jövedelmű környékeken jelentősen nagyobb a fertőzöttség mint a vele szomszédos magasabb státuszú, de ugyanolyan beépítettségű utcákban.

Jovedelem-Pest-eszak-poloskaterkep

A jelentős kockázati tényezőnek tartott használt bútorok, lakberendezési tárgyak, lomtalanításból begyűjtött holmik jellemzően inkább az alacsonyabb státuszú háztartásokra jellemző, ami azt valószínűsíti, hogy a szegényebb háztartásokban nagyobb eséllyel fordul elő az élősködő.

Következtetések, megkötések

Mivel csak egyetlen cég adatait dolgoztuk fel kísérleti jelleggel, ezért az ágyi poloska fertőzöttség valódi mértékét és területi megoszlását nem ismerjük, de feltételezhetjük, hogy területileg hasonló mintázattal rendelkezik. A beépítést és háztartásszámot vizsgálva azt láttuk, hogy az ágyi poloska sűrűsödések jellemzően a lakótelepekhez és a belvárosi zárt beépítésű övezetekhez köthető, ugyanakkor az is kiderült, hogy bizonyos városrészek sokkal erősebben fertőzöttek voltak, míg más ugyanolyan beépítésű területek érintetlenek maradtak.

A jövedelmi viszonyokat is a vizsgálatba vonva azt tapasztaltuk, hogy ezek az eltérések többnyire követik a jövedelem nagyság területi mintázatát, azaz a magasabb státuszú negyedekben ugyanolyan beépítés mellett kevesebb az ágyi poloska előfordulás, mint a szegényebb városrészeken.

Források

A térképek elkészítéséhez az Abatox Kft. által a saját weboldalukon publikált – poloska fertőzöttségi adatokat használtuk fel. a háttérelemzésekhez és a lakókörnyezeti jellemzők vizsgálatához a GeoIndeX rendszerébe tartozó 100×100 adatbázis beépítés jellegére valamint a jövedelmi viszonyokra vonatkozó mutatóit használtuk fel.

További elemzési térképek az 100×100 adatbázis felhasználásával »

 

Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Letölthető anyagok

Kapcsolat


GeoX Kft.
1035 Budapest
Kerék utca 80.
Tel.: +36 1 439 0055
Fax.: +36 1 700 2085