Main menu

Munkanélküliség mértéke – Infografika

Minden hónapban feldolgozzuk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által publikált településsoros munkanélküliségi adatsorokat annak érdekében, hogy minél több tényezőt bevonhassunk a területi különbségek vizsgálatához Magyarország településeinek vonatkozásában.

Ebben a hónapban három településcsoportot dolgoztunk fel – a szokásos térképi megjelenítés mellett – infografika segítségével:

  • Megyei jogú városok
  • 5000 főnél kisebb népességű városi rangú települések
  • 5000 főnél nagyobb népességű községek

A grafikonokon az X tengely a relatív munkanélküliségi rátát mutatja (regisztrált munkanélküliek száma a munkavállaló korú népességhez képest az adott településen), míg az Y tengely a vizsgált település népességét.

 

Megyei jogú városok

Megyei jogú városok esetében – 2016 szeptemberében – legjobban Sopron teljesített (0,8%), míg a sereghajtó Salgótarján (9,91%). A megyei jogú városok esetében a munkanélküliség mértéke jellemzően 5% alatti, kivétel Debrecen, Miskolc és Szolnok.

5000 fő alatti városok

Ezt a csoportot vizsgálva érdekesség, hogy a legkisebb városok (népesség kisebb, mint 2000 fő) mindegyikében a relatív munkanélküliség mértéke alacsonyabb, mint 5%, ezek: Visegrád, Őriszentpéter, Gyönk, Pálháza, Pacsa és Igal.
A csoport legmagasabb munkanélküliségi rátával sújtott települései (> 10%) 2016 szeptemberében: Verpelét, Abaújszántó, Mándok, Rudabánya, Cigánd és Gönc.

5000 fő feletti nagyközségek

A csoport kiemelkedő települése Solymár, melynek népessége bár meghaladja a 10 000 főt, mégis nagyközségi rangú, munkanélküliségi rátája 1,54 %. A csoportban három olyan település van, melynek munkanélküliségi rátája 10 % feletti, ezek Tiszalúc, Hosszúpályi és Kunmadaras.

Az adatok üzleti haszna

Sok más tényező mellett a települési munkanélküliség mértéke, illetve annak változása is befolyásolja egy térség fejlődőképességét, prosperitását, így a vásárlóerő alakulását. Minél több tényezőt vizsgálunk egyszerre – akár két beruházási helyszín összehasonlításakor – annál árnyaltabb képet kapunk azok erősségeiről – gyengeségeiről. A különböző adatforrások feldolgozásával, az alap statisztikai adatoknál összetettebb mutatókat képezhetünk a települések vásárlóerejének leírására.

Az idősoros adatok vizsgálata a tendenciák felderítését segíthetik.

relativ-munkanelkulisegi-arany-20160109

Az adatok forrása

A települési munkanélküliségi adatok forrása az NFSZ által publikált települési statisztika. A feldolgozott adatok, mint a relatív munkanélküliségi mutató elérhető az ArcAdat adatbázisban, illetve felhasználásra kerülnek a települési vásárlóerő mutatók kidolgozásakor is.


A lehetőségekről kérdezze munkatársainkat »


Facebooktwittergoogle_pluslinkedinFacebooktwittergoogle_pluslinkedin

Letölthető anyagok

Kapcsolat


GeoX Kft.
1035 Budapest
Kerék utca 80.
Tel.: +36 1 439 0055
Fax.: +36 1 700 2085